Vízből több fogy, tejből viszont jóval kevesebb van: napok óta ezt tapasztalják a somogyi állattenyésztők. Locsolják a lovakat, vízzel permetezik a teheneket – így védik a tűző naptól az állatokat. Az állomány egyre nehezebben viseli a kánikulát, a gazdák enyhülésért fohászkodnak. Mindent megtesznek azért, hogy megóvják a lovakat, a sertéseket és a juhokat.

Napok óta zuhanórepülésben van a tejtermelés: egyes somogyi gazdaságokban 25-30 százalékkal kevesebb tejet adnak a tehenek. Ezt is a hőség számlájára írják a szakemberek.

Lenyűgöző látványt nyújtottak a lovak a toponári legelőn. A tűző nap elől menedéket adó árnyékot keresett a ménes. Napközben pusztai fürdésbe csapott át az itatás – a gondozó slaggal fürdette a csikókat és a kancákat.

– Ebben a hőségben hirtelen megugrott nálunk a vízfogyasztás – magyarázta Pintér Attila állattenyésztési ágazatvezető. – Egy itatáskor akár 40-60 liternyi vizet is ihatnak a lovak. Télen nagyjából a felére van szükségük.

Vízből több fogy, tejből viszont jóval kevesebb van: napok óta ezt tapasztalja Szalai Károly somogyaszalói vállalkozó is. Amíg máskor naponta bő 600 liternyi tejet szállítottak el tőlük, pénteken az 500 litert sem érte el ez a mennyiség. A gazdaságban 50 tehenet és 30 borjút tartanak.

– Ilyenkor lényegesen gyakrabban itatjuk az állatokat – mondta a szakember. – S rendkívül ügyelünk arra, hogy állandóan friss legyen a víz. Borzasztóan örülnénk, ha elmúlna ez a kánikula. Ugyanis ha sokáig elhúzódik a forróság, az állatok szervezete könnyen legyengülhet.

Nagybajomban már két borjú hullott el a napokban. A hőséget okolják a szakemberek. Udvari Jánostól, az agrár zrt. főállattenyésztőjétől tudjuk: csökkent a borjak étvágya, a súlygyarapodás elmaradt a kívánatostól.

– A tejtermelést is erősen befolyásolja az időjárás – fejtegette. – Nálunk 20 százalékos volt a visszaesés. A szarvasmarhák ezekben a napokban jóval kevesebb takarmányt fogyasztanak.

Permetfüggöny tompítja a hőséget a nagybajomi gazdaságban. Tíz percenként vízzel permetezik az állatokat az etetőben és a fejőháznál. Épp annyi vizet juttat ki a berendezés, amely a hőleadást segíti. Udvari János szerint a módszer bevált. Akkor kapcsolják be a készüléket, ha a hőmérséklet eléri a 25 Celsius fokot. A biztonságnak persze ára van. A telep energiaigénye, s ezzel együtt a villanyszámla megugrott. Jóval többe kerül a tej hűtése is. A költségek havonta akár több százezer forinttal is megemelkedhet.

Varga Gábor, a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) főigazgatója érdeklődésünkre pénteken arról tájékoztatott: az elmúlt napok rendkívül meleg időjárásának hatására jelentősen megnőtt az állattartó telepek vízfelhasználása, s az állatok vízfogyasztása.

– Az állatfakkokon belül életkortól, termeléstől függően rendkívül nagy eltérések lehetnek – folytatta Varga Gábor. – Azokban a tehenészetekben, ahol az átlagos tejtermelés – tehenenként – meghaladja a 30 litert, az egyedenkénti vízfogyasztás megközelítheti akár a 100 litert is. A szakszerűtlen ivóvíz ellátásra a gazdasági állatok akár 10-30 százalékos tej-, tojástermelés és súlygyarapodással reagálnak.

Ez pedig jelentős árbevétel kiesést okoz. Varga Gáborszerint trópusi hőség különösen a fiatal állatokat – malacokat, borjakat, bárányokat és gidákat – viseli meg.

– Szükségszerű tehát a jó minőség, lehetőleg 14-16 fok hőmérsékletű víz folyamatos, lehetőleg önitatóból való biztosítása – húzta alá a főigazgató. – Különös gondot kell fordítani arra, hogy a legelő állományt árnyékos helyen deleltessék és az istállókat szellőztessék át. Az állatok szállítását, mozgatását a kora reggeli és a késő esti órákban kell elvégezni.

Varga Gábor: óvjuk az állatokat!

A vonatkozó jogszabályok az állattartóval szemben követelményeket támasztanak – számolt be az MgSZH főigazgatója. – Ezek előírják a gazdasági állatok szakszerű tartását, takarmányozását, ezen belül az ivóvíz ellátását is – tájékoztatott Varga Gábor. – Ez utóbbinak igazodnia kell az adott állat fajához, fajtájához, fejlettségéhez és élettani állapotához. Az állattartónak gondoskodnia kell a megfelelő hőmérséklet biztosításáról, a páratartalomról és a szellőztetésről. Mindez az állattartók elemi érdeke. Csak az egészséges, jó közérzetű állat képes kimagasló teljesítményre.

Varga Gábor szerint a nagyüzem méretű telepeken hasznos lehet az egész napos állatmegfigyelés. Ennek célja: így könnyebben kiszűrhető a bágyadt, beteg állat.

Varga Gábortól tudjuk: amíg az állati test hőmérséklete gyakorlatilag állandó, addig a környezeté nagymértékben változhat. Ez ellen az állatok hőszabályozással védekeznek. Az extrém meleg hatására – az emberi szervezethez hasonlóan – a többi közt élénkül az anyagcsere, nő a pulzus és légzésszám, emelkedik a vérnyomás. Ennek következményeként megváltozik az állatok viselkedése, termelése.