|
A 22 borvidékhez több mint 76 ezer hektár szőlő tartozott. A borvidéken kívüli ültetvények száma 2001 óta a harmadával visszaesett. Ezzel szemben a hegyközségi területeken közel 20 százalékos ültetvényszám-növekedés mutatható ki. A legnagyobb ültetvényterület 2001-ben a 10–20 hektáros, nyolc évvel később a fél-egy hektár közötti méretbe tartozott.
A legkiterjedtebb borvidék még mindig a kunsági, annak ellenére, hogy területe négyezer hektárral 24 ezer hektárra csökkent. A második a mátraaljai, a negyedik pedig az egri. Mindkét Heves megyei borvidék nőtt 2001-hez képest, előbbi 200 hektárral 7 ezer 300-ra, míg az utóbbi ötödével 6 ezer 100 hektárra. A legkisebb borvidék a somlói helyett már a Pannonhalma-sokoróaljai volt, 630 hektárral.
Az átlagos ültetvényterület harmadolódott. Tavaly Eger környékén egy birtok 0,54, Gyöngyös vidékén pedig 0,46 hektáros volt. Ez a tendencia szembemegy az országossal (bár országosan jellemző a feldarabolódás), hiszen az átlagos ültetvényméret nyolc év alatt 0,4-ről 0,65 hektárra nőtt.
A hegyközségi és KSH-adatokból kiderül, a hevesi megyeszékhely környékén a legtöbb birtok (27 százalék) ezer-kétezer négyzetméteres, és 22,5–22,5 százalékuk tartozik a két-három ezer négyzetméteres és az annál nagyobb, de fél hektárnál kisebb kategóriába. Az országos átlagtól kissé több a fél-öt hektár közötti szőlőültetvény, és van egy harminchektáros is. A Mátra lábánál a legtöbb ültetvény (közel harminc százalék) 0,2–0,3 hektáros. A parcellák ötöde tartozik az egy-két ezer négyzetméteres kategóriába. Mindeközben a legnagyobb területet mindkét borvidéken a 0,2–1 hektár közötti birtokok fedik le.
Az egri borvidéken a tavalyi esztendőben 176 hektárt, míg a Mátraalján 61 hektárt tettek ki a három évtől fiatalabb szőlőültetvények.Fotó: Gál Gábor
Egerben a legtöbb a vörös borszőlő
Az egri borvidéken a vörösborszőlő-fajták területe mintegy 17 százalékkal lett több, az egyéb szőlőterületek pedig kevesebb mint a felére mérséklődtek a 2001. évi felmérés adataihoz képest. Eger vidékén a vörös fajták voltak többségben (3600 hektáron termesztettek ilyeneket, szemben a 2500 hektárnyi fehérrel), míg a Mátraalján 5700 hektáron fehér, míg 1500 hektáron vörös borszőlő termett. Csemegeszőlő összesen 91 hektáron volt.
Több száz hektár szőlőterület gondozatlan
A jól kezelt ültetvények száma országosan negyedével nőtt. A rossz állapotú szőlők azonban még mindig az összterület tizedét tették ki, igaz, részarányuk csökkent a kivágásoknak köszönhetően. A legjobb állapotban a villányi borvidék szőlői voltak. Eger környékén 5400, a Mátraalján pedig 6800 hektár volt jól gondozott, további 450 és 380 hektár közepes állapotú. A gondozatlan szőlők összmérete 250, illetve 160 hektárra rúgott. A hároméves vagy annál fiatalabb ültetvényterületek aránya hatról alig 1,5 százalékra esett vissza. Eger és Tokaj környékén is sok volt az új telepítés. Mindkét megyei borvidéken a jellemző kor a 10–19 év volt, míg Eger esetében kétezer hektárt tettek ki a 3–9 éves ültetvények, addig Gyöngyös vidékén sok volt a húsz évnél idősebb tőke.
|
