Magyarországon először – mint Európában mindenhol – italként fogyasztották a csokoládét. A torták és sütemények receptjeiben a XIX. század húszas éveitől tűnik fel. Ekkortól ismert az Indiáner is, amelyet a fáma szerint egy magyar gróf készíttetett először, hogy ezzel egy Bécsben fellépő indiai bűvész előadását népszerűsítse.

Csokoládé nélkül szinte már el sem tudjuk képzelni a mindennapjainkat. Pedig valójában viszonylag későn, a XVIII–XIX. század fordulóján jelent meg Magyarország területén, akkor is leginkább csak ital, nem pedig sütemény vagy torta formájában. Az 1801-ben megjelent, az Úri és közönséges konyhákban megfordult szakács könyvben – amelyet Pesten és Pozsonyban adott ki Füskuti Landerer Mihály – egyetlen csokoládés receptet találtam Jó csokoládé italt főzni címen: „Reszelj meg négy lat csokoládét, tölts arra fél meszely tejet forrón, kavard a fővés közben szüntelen; habarj el két tojás sárgáját benne, s azzal hadd főjön csendesen. Kavard szorgalmatosan, de ne hagyd sem igen megsűrűsödni, sem igen meghígulni.” Ma is használható recept, ha tudjuk, hogy 1 lat 17 gramm, 1 meszely 0,42 liter.
A csokoládé nemcsak nálunk, hanem más európai országokban is italként terjedt el legelébb. Azután, hogy Hernan Cortez, Mexikó felfedezője a XVI. század elején felfigyelt az azték őslakosok keserű italára, amelyet a kakaófa gyümölcséből készítettek. A spanyolok – akiknek hazájában először jelent meg Európában a kakaófa termése – bölcsen rájöttek, hogy cukrot is lehet hozzáadni, és így sokkal élvezetesebb. Ráadásul fahéjjal is fűszerezték az italt, amely így elterjedt más országokban is, s csaknem száz esztendő kellett hozzá, hogy a csokoládéitalt árusító boltok is feltűnjenek Európa-szerte.
Ausztriában már a XVIII. században az előkelő dámák kedvelt itala volt, de alighanem az urak is fogyasztották, mert Franciscus Balthazar von Lindern 1781-ben megjelent könyvében a csokoládét Vénusz italának nevezi, amely felgerjeszti a vágyakat. Szerinte ez annak is tulajdonítható, hogy a csokoládéitalt szegfűszeggel, narancsvízzel, ámbrával, mosusszal, ánizzsal és madeiraborral fűszerezték.
A magyar konyha a csokit a torták és sütemények készítéséhez a XIX. század húszas éveitől használja. A Czifray-féle, 1820-ban kiadott szakácskönyv csokoládétorta-receptje így szól: „dörzsölj el a medencében tíz lat vajat jó habzásig; törj meg apróra fél font (0,28 kg) hámozott mandulát; törés közben nedvesítsd meg friss vízzel. Keverd a vajhoz lassankint a mandulát, tíz lat finomra tört cukorral, egy citromnak a levével és apróra metélt héjával, valamint nyolc tojás sárgájával együtt. Azután reszelj el nyolc darab csokoládét, s tedd a többiekhez. Mindezt együttéve habzásig kevervén verj nyolc tojás fehérjéből merevény habot, s vegyítsd a többi közé. Kenj meg vajjal egy tortaformát, töltsd belé az eldörzsöltet és süsd meg lassan tartós tűznél.”
Nem állhatom meg, hogy a régi csokoládés finomságok közül ne említsem meg az Indiánert, amely eredetileg Bécsben született, de a legenda szerint magyar vonatkozása is van. E szerint az Indiáner 1820 körül jelent meg Bécsben, akkor, amikor egy Madrasból származó bűvész, bizonyos Kutom Bulchia Titescan a Theater an der Wien színpadán mutatta be mutatványait. A műsor eleinte nem vonzott elég közönséget, ezért egy magyar gróf, akinek nagyon tetszett a produkció, megbízott egy bécsi cukrászt, hogy készítsen csokoládés fánkot, amelynek csokoládébarna bevonata az indiai bűvész arcbőrének színére, tejszínhabja pedig villogó fehér fogsorára emlékezteti a közönséget. A fánkot az előadás előtt és után kínálták kóstolónak a közönségnek. Az ötlet sikert aratott, a nézők száma ettől fogva gyarapodott, az Indiáner pedig a műsor lefutása után is a közönség kedvence maradt nemcsak Bécsben, hanem Közép-Európa sok más városában.

HUNYADI-TORTA (Sacher recept) Hozzávalók 16 adaghoz: 1 tojás, 7 tojás sárgája és fehérje, 8 dkg porcukor, 8 dkg kristálycukor, 14 dkg mogyoró vagy mandula, 3 dkg csokoládé, 4 dkg zsemlemorzsa, 4 dkg baracklekvár, 3,75 dl tejszín, 6 dkg porcukor, csokoládémáz Elkészítés: A tojást, a tojássárgákat és a porcukrot habosra keverjük. A tojásfehérjékből kemény habot verünk a kristálycukorral. A felolvasztott csokoládét a tojássárga-cukor keverékéhez adjuk, majd óvatosan hozzáadjuk a kemény tojáshabot, a darált mogyorót vagy mandulát és a zsemlemorzsát. Az így készített masszát két kivajazott, liszttel meghintett tortaformába öntjük és megsütjük. Miután kihűltek, az egyik tortalapot baracklekvárral megkenjük, óvatosan rákenjük az édesített tejszínhabot, majd rátesszük a másik tortalapot. Az egészet csokoládémázzal bevonjuk. (A máz készítéséhez a csokoládét egy edényben vízfürdőbe tesszük, abban melegítjük, vigyázva, hogy egy csepp víz se érje a csokoládét. Ajkunkhoz érintve éppen testmelegnek kell lennie amikor a tortát áthúzzuk vele).