május 25, 2022
aratás-őszi-búza gabona

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Agrárkamarai segítség a 2023 utáni agrártámogatások közötti eligazodásban

A 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely lehetőségeket tudja kihasználni leginkább, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői minden gazdálkodónak segítséget ajánlanak az eligazodásban a magyar KAP Stratégiai Tervben, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerben – közölte a NAK.

A kamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy tagjai minél több információt nyerjenek a stratégiai terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről – jegyezték meg.

Emlékeztettek arra, hogy Magyarország decemberben nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszert meghatározó legfontosabb dokumentumot.

Ebben az időszakban kimagasló mértékű, több mint 7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak a kormány által biztosított jelentős nemzeti társfinanszírozás révén – idézték fel.

Megemlítették azt is, hogy a kormány idén januári határozata értelmében 2021-től kezdődően 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás biztosítható a vidékfejlesztési források esetében.

Az új stratégiai terv részleteit ismertetve azt emelték ki, hogy az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben az új stratégia együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat.

Az I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram, amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben – számoltak be róla.

Szintén új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti – jegyezték meg.

A KAP Stratégiai Tervben 2027-ig a kormány rendkívüli mértékű fejlesztési forrást csoportosít a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki térségek életképességének és vonzerejének növelésére. Kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése – mutattak rá a közleményben.

MTI

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt