600 ezer forintig adómentes lehet a háztáji terményértékesítés

A saját termelésű zöldség és gyümölcs árusítása éves szinten 600 ezer forintos bevételig adómentes lehet – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében. A NAV szerint azonban az árusítás jellege – az alkalomszerűség vagy az üzletszerűség – döntő jelentőségű.

Ha egy magánszemély kizárólag a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget értékesíti, és az ebből származó

bevétele az adóév kezdetétől számítva nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor a NAV tájékoztatása szerint nem kell jövedelmet megállapítani, és így adót sem kell fizetni.

Amennyiben viszont a bevétel meghaladja ezt az összeget, akkor már az egész adóévre vonatkozó bevétel alapján kell megállapítani a jövedelmet, és azután adózni is szükséges. Ugyanakkor, ha a számított adó mértéke nem éri el a 30 ezer forintot, azt nem kell befizetni.

A NAV ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árulja a terményeit – például piacon vagy közösségi vásárokon – akkor az a tevékenység már gazdaságinak minősül, és ennek megfelelően adószám kiváltása is szükséges.

Ebben az esetben kötelező nyugtát vagy számlát adni, valamint – ha az érintett nem él az alanyi adómentesség választásának lehetőségével – áfabevallást is be kell nyújtania.

Az őstermelők esetében külön szabályok vonatkoznak a jövedelemadózásra.

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ebből a tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg az 1 744 800 forintot, nem köteles jövedelmet megállapítani, és személyi jövedelemadó-bevallást sem kell benyújtania. Az átalányadózást választó őstermelőknek pedig csak abban az esetben kell adót fizetniük, ha a bevételük meghaladja a 17 448 000 forintot – ez alatt az átalányban számított jövedelem adómentes.

A közlemény szerint aki rendszeresen árusítja saját termesztésű zöldségét vagy gyümölcsét, annak érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként végeznie tevékenységét. E

bben az esetben kötelező a bizonylatadás, a bevallások benyújtása, valamint a szabályos nyilvántartás vezetése is. A szabályok be nem tartása komoly következményekkel járhat: a NAV akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.

A hivatal emellett külön kiemelte, hogy

a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása esetén a bírság összege elérheti a kétmillió forintot is.

Aki pedig jelentős bevételt titkol el, arra további vizsgálatok is várhatnak: ebben az esetben a revizorok becsléssel állapítják meg a bevétel nagyságát és a fizetendő adót.

MTI

Fotó: depositphotos.com