Új módszerrel védenék meg a bogyósokat a klímaváltozástól

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Soproni Egyetem közösen dolgozik egy új, innovatív megközelítésen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával. Céljuk, hogy olyan megoldást találjanak, amely elősegíti a bogyós gyümölcsök fenntartható, a klímaváltozáshoz is alkalmazkodni képes termesztését – tájékoztatott a Soproni Egyetem az MTI-nek küldött közleményében.

A kutatás középpontjában a fák mikroklímát szabályozó szerepe áll, amelyet kísérleti ültetvényekben vizsgálnak.

A résztvevők arra keresnek választ, hogy az árnyékot adó fák mennyiben képesek enyhíteni az időjárási szélsőségek – például az erős napfény és a csapadékhiány – káros hatásait a bogyós növények fejlődésére. A projekt elindítását az a felismerés indokolta, hogy a klasszikus nemesítési módszerek már nem nyújtanak megfelelő védelmet a klímaváltozás okozta kihívásokkal szemben.

Az eddigi tapasztalatok biztatóak: úgy tűnik, hogy a fák természetes árnyéka és hőmérséklet-mérséklő hatása előnyösen befolyásolhatja a bogyós gyümölcsök hozamát és minőségét.

Ennek alapján a kutatók a következő években tovább elemzik a fás és bogyós növényeket kombináló rendszerek fenntarthatóságát és gyakorlati alkalmazhatóságát.

A fertődi kísérleti málnaültetvényben végzett vizsgálatok során a természetes árnyékolásnak a mikroklímára, a talaj vízháztartására és a termésmennyiségre gyakorolt hatásai állnak a fókuszban. Emellett figyelemmel kísérik a beltartalmi értékek alakulását, a biodiverzitás változásait és a termesztés szénlábnyomát is.

A kutatás nemcsak hazai, hanem nemzetközi érdeklődést is kiváltott. A módszer más éghajlati és ökológiai viszonyok között való alkalmazhatóságát is vizsgálják, így

a fejlesztés nem csupán a magyar bogyós gyümölcstermesztés jövőjét befolyásolhatja, hanem globálisan is új irányokat mutathat az agrárerdészeti rendszerek fejlesztésében.

Fotó: depositphotos.com