A téli hónapokban sok helyen újraéled a hagyományos disznóvágások hangulata, azonban az otthoni sertésvágás ma már nem csak hagyomány, hanem jogszabályok által is szigorúan szabályozott tevékenység. A magyar jogrend egyértelműen meghatározza, milyen körülmények között és milyen céllal lehet otthon állatot vágni – a szabályok célja pedig az élelmiszer-biztonság, a betegségek megelőzése és az állatjóléti elvek betartása.
Saját fogyasztásra engedélyezett, de feltételekhez kötött
A jelenlegi országos előírások szerint otthoni sertésvágás kizárólag saját fogyasztásra engedélyezett, vagyis a levágott állat húsát és termékeit nem lehet eladni, továbbértékesíteni vagy éttermi, vendéglátóipari felhasználásra szánni. Ez a szabály az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján van érvényben.
A vágást végző személynek nem kell vállalkozói engedéllyel rendelkeznie, ám a higiéniai feltételeket biztosítani kell. Ez magában foglalja a tiszta környezetet, a megfelelő hőmérsékletet, az állat kábítását, a szerszámok fertőtlenítését és az elkülönített feldolgozási területet.
Bejelentési kötelezettség a hatóság felé
A sertésvágás nem történhet teljesen „csendben” a hatóság tudta nélkül. A disznóvágást előzetesen be kell jelenteni az illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályán vagy az állatorvosnál.
A bejelentés célja, hogy az állat-egészségügyi hatóság tudomást szerezzen a vágásról, és elvégezhesse a szükséges ellenőrzéseket – főként a trichinellózis (fonálféreg-fertőzés) megelőzése érdekében.
A bejelentés történhet személyesen, telefonon vagy írásban, és célszerű legalább 48 órával a vágás előtt megtenni.
A bejelentésben általában az alábbi adatokat kérik:
- a vágás pontos helye és időpontja,
- a sertés tulajdonosa,
- az állat azonosító adatai (fülszám),
- a vágást végző személy vagy háztartás adatai.
A hús vizsgálata kötelező
A saját fogyasztásra levágott sertés esetében is kötelező a hús trichinella-vizsgálata, kivéve, ha a sertés megbízható vágóhídból származik, és már rendelkezik hivatalos egészségügyi bizonyítvánnyal.
A vizsgálatot állatorvos vagy hatósági labor végzi, amely egy kis izommintát (jellemzően a rekeszizomból) vizsgál mikroszkóposan.
A hús addig nem fogyasztható el és nem dolgozható fel, amíg az eredmény negatív nem lesz. A vizsgálat díja általában néhány ezer forint, és 1–2 napon belül elérhető.
Állatjóléti szabályok és kábítás
A sertés levágása során kötelező az állat kábítása, amely az állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény) szerint csak megfelelő eszközzel és szakszerűen történhet. A cél, hogy az állat ne szenvedjen, és ne legyen tudatánál a vágás pillanatában.
Erre többféle megoldás létezik, például elektromos kábítópisztoly vagy mechanikus kábító eszköz használata, de a lényeg: az állatot nem lehet tudatos állapotban levágni.
Az állat bántalmazása, szenvedésének elhúzása vagy a nem megfelelő kábítás állatkínzásnak minősül, amely bűncselekmény.
A hús felhasználása és korlátozások
A levágott sertésből készült hús és termékek – kolbász, hurka, sonka, zsír – csak saját háztartásban fogyaszthatók el.
Tilos:
- más háztartásnak eladni,
- vendéglátóhelynek átadni,
- piacon árusítani,
- közétkeztetésbe bevinni.
Ezek a tevékenységek már élelmiszer-előállításnak minősülnek, amelyekhez engedélyezett vágóhíd és hatósági ellenőrzés szükséges.
Trágyakezelés és melléktermékek
A feldolgozás során keletkezett állati melléktermékek (pl. belek, vér, nem ehető részek) kezelését is szabályozzák. Ezeket nem szabad a kommunális hulladék közé tenni, hanem állati hulladékként kell kezelni.
A legjobb megoldás a hatóság által engedélyezett megsemmisítő helyre vagy gyűjtőbe szállítás, esetleg mélyen elásva, mészporral fertőtlenítve ártalmatlanítani – a helyi önkormányzatok gyakran külön útmutatót adnak erre.
Mikor nem engedélyezett az otthoni vágás?
Tilos az otthoni vágás:
- ha a sertés másik településről származik és nem került karanténba,
- ha a vágás kereskedelmi célt szolgál,
- ha a helyszín nem biztosítja a higiéniai feltételeket,
- ha az állat nincs megfelelően azonosítva (fülszám, ENAR-adat).
- Az állat-egészségügyi hatóság jogosult a helyszínt ellenőrizni, és szabálytalanság esetén bírságot szabhat ki.
Fotók: depositphotos.com
