Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséggel fertőzött szőlőt vizsgálja Tarsoly Róbert szőlész, borász egy Zalaszentgrót környékén fekvő ültetvényen 2025. október 1-jén (Fotó: MTI/Katona Tibor)
Vészesen terjed az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazmás szőlőbetegség, amely az egész magyar borágazatot veszélybe sodorhatja. A kórokozót az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és a fertőzést már szinte az összes hazai borvidéken azonosították. A betegség pusztítását sokan a 19. századi filoxéravészhez is hasonlítják, amikor a szőlőültetvények kétharmada elpusztult Magyarországon. A borászat és a szőlőtermesztés jövőjéről Tarsoly Róbert szőlész-borászt, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét kérdezte a hirado.hu.
Az egész magyar szőlő- és bortermelést veszélybe sodorhatja a szőlőültetvényeken megjelent aranyszínű sárgaság nevű betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A Nébih adatai szerint Magyarországon 22 borvidékből 17-ben már igazoltan jelen van a kórokozó. A legsúlyosabban Zala, valamint a Balaton környéki területek érintettek. A szakértők joggal tartanak attól, hogy a fertőzés terjedése a 19. századi filoxéravészhez mérhető pusztítást okozhat.
A legfertőzöttebb területek a Zalai, a Badacsonyi, a Somlói és a Soproni borvidékek, vagyis épp azok a tájak, amelyek a magyar borászat sokszínűségének alappillérei. A helyzet súlyosságáról Tarsoly Róbert szőlész-borász, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke osztotta meg gondolatait a hirado.hu-val.
A tokaji borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegség
Tarsoly Róbert szerint az aranyszínű sárgaság gyors terjedésének oka, hogy az amerikai szőlőkabóca egyre jobb életfeltételeket talál a Kárpát-medencében. Ahogy a rovar élettere bővül, úgy fertőz meg újabb és újabb területeket. Az amerikai szőlőkabóca a növények között terjeszti a kórokozót, úgynevezett fitoplazmát, amely végzetes betegséget okoz a szőlőknek.
„Amelyik tőke megkapja egyszer ezt az aranyszínű sárgaságot, az onnantól kezdve menthetetlen, nincs rá gyógyszer. A szőlőbetegség a Zalai borvidék már több mint 90 százalékát érinti, emellett a Badacsonyi, Somlói és a Soproni borvidéken is nagy a baj”
– hangsúlyozta a szakember.
A borász hozzátette, hogy az aranyszínű sárgasággal a határainkon túl is küzdenek, köztük Szlovákia déli részén, Szlovéniában, Horvátországban, valamint Ausztria déli részén. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a borász elmondása szerint nincs olyan zalai parcella, ahol ne találtak volna fertőzött tőkét.
A borász szerint a helyi gazdák önkéntes csoportokba szerveződve próbálják felderíteni a fertőzött területeket. Aki egyszer látta, milyen pusztítást végez az aranyszínű sárgaság, az tudja: a levelek elsárgulnak, a hajtások elszáradnak, a fürtök torzulnak, míg végül örökre eltűnik a termés.
Évekig lappanghat az aranyszínű sárgaság a szőlőkben
Az aranyszínű sárgaság nevű betegség rendkívül alattomos. Tarsoly Róbert szerint a lappangási idő akár három év is lehet, vagyis a most tünetmentes ültetvényekben is megbújhat a fertőzés. A szakember szerint „a kórokozó életmódjáról egyelőre nincsenek pontos információk”, ezért rendkívül fontos lesz az erről szóló kutatás fejlesztésének a támogatása.
A borászok országszerte kiugróan magas tünetarányt tapasztalnak, amit részben a tavalyi, extrém meleg időjárás okozott.
Mint mondta, 2024-ben a korai szüret miatt nem lehetett megfelelően védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen, ugyanis ilyenkor tilos vegyszereket használni. A rovar akadálytalanul szaporodhatott, a tavalyi fertőzések pedig idén mutatkoztak meg látványosan.
Hozzátette, hogy az idei csapdázások adatai valamelyest megnyugtatók, ugyanis kevesebb amerikai szőlőkabócát fogtak, mint tavaly, de a veszély továbbra is fennáll. A klímaváltozás ráadásul a kártevőnek is kedvez, az enyhe telek miatt a kabócák tojásai nem pusztulnak el, így a populáció évről évre újra megerősödik.
„Ha olyan kemény telek lennének, mint 30-40 évvel ezelőtt, ez a kártevő talán soha nem tudott volna megtelepedni nálunk”
– fogalmazott a borász.
Tarsoly Róbert szerint a védekezés két legfontosabb lépése a fertőzött tőkék azonnali megsemmisítése, illetve az amerikai szőlőkabóca populációjának visszaszorítása. Utóbbihoz ma már léteznek engedélyezett rovarölő szerek, köztük olyanok is, amelyek a szüret utáni időszakban is bevethetők. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy az elhagyatott területeken terjedő aranyszínű sárgaság rendkívül nagy problémát okoz.
„Hiába védekezem a saját területemen, ha a szomszédból visszarepül a kabóca. A probléma gyökere sokszor az elhagyott szőlőkben és az út menti vadszőlőkben rejlik, amelyek menedéket nyújtanak a kártevőknek. Ezek felszámolása nélkül, táblán belül szinte lehetetlen hatékony védekezést folytatni” – magyarázta.
A Hegyközségi Tanács kormányzati támogatással programot indított az elhanyagolt ültetvények felszámolására. Tarsoly Róbert szerint ez hosszú folyamat lesz, de ha a termelők összefognak, van remény.
Bizonyos szőlőfajták ellenállóbbak a fertőzéssel szemben
Tarsoly Róbert arra is kitért, hogy az aranyszínű sárgaság betegség minden szőlőt egyformán támad, a szőlőfajták ellenállósága között viszont már vannak különbségek.
„A tapasztalatok szerint a shiraz, a sárga muskotály, az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres kevésbé érzékeny, míg a pinot noir, a chardonnay, a rajnai rizling és a badacsonyi kéknyelű különösen sebezhető.”
Mint mondta, saját ültetvényeiken is tapasztalták, hogy a shiraz szőlőfajták még a nagyon fertőzött közegben is rendkívül kevés tünetet mutatnak.
Ez a felismerés a jövőben alapjaiban alakíthatja át a fajtaszerkezetet, hiszen az ültetvények újratelepítésekor a termelők kénytelenek lesznek az ellenállóbb fajták felé fordulni, még ha ez a hagyományos borvidéki karakterek átalakulását is jelenti.
Aranyszínű sárgaság, mint filoxéra 2.0?
A szakértők egyre gyakrabban hasonlítják az aranyszínű sárgaságot a filoxéravészhez, amely a 19. század végén a magyar szőlőállomány kétharmadát elpusztította.
„Valóban vannak olyan vélemények, hogy ez a járvány hasonló veszélyt jelent, mint a filoxéra járvány. Én bízom benne, hogy tévednek, és hogy közös összefogással tudunk védekezni”
– fejtette ki Tarsoly Róbert
A borász felidézte, hogy az amerikai szőlőkabócát 2006-ban Csurgón találták meg először, míg az aranyszínű sárgaságot 2013-ban Lenti térségében azonosították. Azóta a kórokozó fokozatosan terjedt el, és mára gyakorlatilag az ország borvidékeinek döntő részében jelen van.
Ahol a szőlők tagolt szerkezetben, kisebb táblákban helyezkednek el, mint Zalában, ott különösen nehéz a védekezés, míg a nagyobb, egybefüggő ültetvényeken jóval szervezettebben lehet fellépni ellene.
A szakember attól tart, hogy az aranyszínű sárgaság elsősorban a kistermelőket sodorja veszélybe. Az ő birtokaik elszigeteltek, és gyakran a védekezéshez szükséges eszközök is hiányoznak. „A kisbirtokos szerkezetet látom nagyon veszélyeztetettnek, pedig ez hozzátartozik a magyar szőlő- és borkultúrához” – tette hozzá.
A magyar borpiacot is átalakíthatja a szőlőfertőzés
Tarsoly Róbert úgy látja, hogy az aranyszínű sárgaság hatására egész területek, és szőlőfajták is eltűnhetnek. Az ültetvények szerkezete, a borvidékek arculata, sőt még a magyar borkultúra is átalakulás előtt áll, amelynek az összefogás az alapja.
Az aranyszínű sárgaság alapvetően nem a bor minőségére, hanem a mennyiségére lesz drámai hatással. A beteg tőkék ugyanis nem hoznak termést, így a bortermelők komoly hozamkieséssel számolnak.
A szakember szerint ha a kereslet ugyanakkora marad, a kínálat viszont szűkül, annak előbb-utóbb árnövekedést kell eredményeznie.
Úgy véli, hogy a magyar borágazatnak alapvetően is az egyik problémája, hogy a borok ára alacsony, miközben minőségük alapján jóval magasabb értéket is képviselhetnének.
Tarsoly Róbert szerint most rendkívül nehéz időket élnek meg a szőlő- és bortermelők, de nem tartja kilátástalannak a jövőt. „Nagyon nagy munka, nagyon az elején vagyunk, de bízom benne, hogy sikeresek tudunk lenni. Csak közösen lehet eredményt elérni, ez egy hosszú folyamat lesz.”
A magyar borvidékek történelme tele van küzdelmekkel, jégverésekkel, aszállyal, filoxérával, az aranyszínű sárgaság pedig újra próbára teszi mindazt, ami az évszázadok alatt felépült. De ha van valami, amiben a borászok mindig is hittek, hogy a szőlő újra kihajt, ha elég türelemmel és kitartással gondozzák.
