július 7, 2025

Afrikai sertéspestis (ASP): tünetek, terjedés, kezelés és védekezés

Afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) az egyik legsúlyosabb, jelenleg gyógyíthatatlan vírusos betegség a sertéstartásban, amely világszerte komoly gazdasági és állategészségügyi problémát jelent. Bár az emberre nem veszélyes, a házi és vaddisznó állományokra nézve halálos kimenetelű lehet. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a betegség legfontosabb jellemzőit, tüneteit, terjedési módjait, valamint a védekezés és megelőzés lehetőségeit.

Mi az afrikai sertéspestis (ASP)?

Az afrikai sertéspestist a Asfivirus nemzetségbe tartozó, nagyméretű DNS-vírus okozza. A vírus kizárólag sertéseket és vaddisznókat fertőz meg, más fajokra nem jelent veszélyt, az emberre teljesen ártalmatlan. Az ASP-t először Afrikában azonosították a 20. század elején, de azóta Európában, Ázsiában és Amerikában is megjelent.

Terjedés módjai

A vírus rendkívül ellenálló, hosszú ideig fertőzőképes marad a környezetben, így a terjedését számos tényező segítheti:

  • Fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés – A beteg sertés vagy vaddisznó testnedvei, ürüléke, váladékai vírusban gazdagok.
  • Fertőzött takarmány vagy eszköz – Nyers húst vagy hőkezeletlen sertéseredetű terméket tartalmazó élelmiszermaradvány is terjesztheti.
  • Emberi közvetítés – A vírus ruházaton, lábbelin, járművön, szerszámokon is eljuthat egyik telepről a másikra.
  • Vaddisznóállományok – Magyarországon is komoly tényező a fertőzött vaddisznó-populáció.
  • Állati vérszívók – Egyes fajok (pl. puhatestű kullancsok) is terjeszthetik Afrikában, Európában ennek kevésbé van szerepe.

A vírus lappangási ideje változó: 3–19 nap, leggyakrabban 4–7 nap. Ez idő alatt a fertőzött állat tünetmentes, de már fertőzhet másokat.

Afrikai sertéspestis

Tünetek

A tünetek függnek a fertőzés erősségétől (vírustörzstől), a fertőzés módjától és az állat immunállapotától. Az alábbi formákat különböztetik meg:

1. Akut forma (leggyakoribb)

Ez a legpusztítóbb formája, 90–100%-os elhullással járhat.

Tünetei:

  • Magas láz (41–42 °C)
  • Hirtelen levertség, mozgásképtelenség
  • Étvágytalanság, bágyadtság
  • Légzési nehézség, orrfolyás
  • Hányás, véres hasmenés
  • Bőr alatti vérzések: a fül, has, far, lábak bőre lilás-vörös, sötétvörös foltos lehet
  • Vemhes kocák elvetélhetnek
  • A halál 4–10 napon belül bekövetkezik

2. Szubakut forma

Mérsékeltebb lefolyású, de az elhullási arány még mindig magas: 30–70%.

Tünetei:

  • Közepesen magas láz (40–41 °C)
  • Bőrvérzések, étvágytalanság, sántítás
  • Időszakos javulás, majd hirtelen romlás
  • A betegség több hétig is eltarthat

3. Krónikus forma

Ritkábban fordul elő, leginkább ott, ahol gyengébb virulenciájú vírustörzsek keringenek. Az elhullás alacsonyabb, de a gyógyulás elhúzódó, a sertések több hétig, hónapig betegeskednek.

Tünetei:

  • Ismétlődő lázrohamok
  • Testsúlycsökkenés, lesoványodás
  • Bőrelváltozások, fekélyek
  • Ízületi gyulladások, nehézkes mozgás
  • Tüdőgyulladás, légzőszervi tünetek

A gyógyulás rendkívül ritka, és a krónikusan beteg állat is fertőző marad.

Hogyan diagnosztizálható?

Az ASP tünetei sokban hasonlíthatnak más sertésbetegségekhez (pl. klasszikus sertéspestis, PRRS, erysipelothrix). Ezért a pontos diagnózist csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani:

  • PCR-teszt (vírus genetikai anyagának kimutatása)
  • ELISA vagy más szerológiai teszt
  • Szövetminták elemzése (lép, máj, nyirokcsomók, vér)

A betegség hivatalosan bejelentési kötelezettség alá tartozik – már a gyanú is hatósági intézkedést von maga után.

Afrikai sertéspestis

Gyógykezelés – van rá gyógyszer?

Nincs.

Jelenleg sem vakcina, sem vírusellenes gyógyszer nem áll rendelkezésre, amely hatásos lenne az afrikai sertéspestis ellen. A kezelés kizárólag járványügyi intézkedésekre korlátozódik, amelyek célja a fertőzés terjedésének megakadályozása.

Mi történik kitörés esetén?

Amennyiben egy telepen vagy vadon élő állományban ASP-fertőzést igazolnak:

  • Azonnali hatósági zárlat lép életbe
  • Teljes állomány felszámolása (leölés, ártalmatlanítás)
  • Fertőtlenítés – istállók, eszközök, járművek
  • Környezet ellenőrzése, fertőzési zóna kijelölése
  • Korlátozások a szállításra és élőállat-forgalomra
  • Kártalanítás – a hatóság a kárt részben vagy egészben megtérítheti

A megsemmisítés az egyetlen eszköz a vírus további terjedésének megakadályozására.

Megelőzés – mit tehetnek a gazdák?

1. Bioszekuriti intézkedések

  • Ne érintkezzenek a házisertések vaddisznóval
  • Rendszeres fertőtlenítés (lábbelik, járművek, eszközök)
  • Idegenek belépésének korlátozása a telepre
  • Vadon termő takarmány (pl. kukorica, zöldtakarmány) hőkezelése vagy karanténban való tárolása
  • Állandó kerítéssel való elzárás, sertéstelepek körbekerítése

2. Takarmány és víz ellenőrzése

  • Ne etessünk ételmaradékkal vagy húsipari melléktermékkel!
  • Ivóvíz csak ellenőrzött forrásból

3. Új állatok karanténozása

  • Újonnan érkezett sertéseket minimum 21 napig különítsük el
  • Csak hatóságilag ellenőrzött forrásból vásároljunk

4. Azonnali jelentés gyanú esetén

Bármilyen gyanús tünet esetén haladéktalanul értesítsük az állatorvost vagy a Nébih-et

Afrikai sertéspestis

ASP a vaddisznó-állományokban

A vadon élő vaddisznók kulcsszereplői a vírus fenntartásának és terjesztésének. A vaddisznók:

  • nehezen kontrollálhatók
  • gyakran érintkeznek mezőgazdasági területekkel
  • hosszú ideig hordozhatják a vírust tünetmentesen

Ezért kiemelten fontos az ASP vadgazdálkodási szintű kezelése, amely kiterjed:

  • célzott állománygyérítésre
  • vaddisznóhullák gyűjtésére és laborvizsgálatára
  • vadászati szabályok szigorítására

Gazdasági hatások

  • Az ASP jelentős termelési veszteségeket okoz (leölés, tej- és hústermelés csökkenése)
  • Exportkorlátozásokat vonhat maga után (élőállat, hús, tenyészállat)
  • Kereskedelmi partnerek bizalmának elvesztése
  • Turizmusra, munkaerőre, térségi gazdaságra is hatással lehet

Fotók: depositphotos.com

Kapcsolódó cikk:

A horvátországi afrikai sertéspestis veszélyezteti a magyar gazdaságokat is