
Az afrikai sertéspestis (ASP) az egyik legsúlyosabb, jelenleg gyógyíthatatlan vírusos betegség a sertéstartásban, amely világszerte komoly gazdasági és állategészségügyi problémát jelent. Bár az emberre nem veszélyes, a házi és vaddisznó állományokra nézve halálos kimenetelű lehet. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a betegség legfontosabb jellemzőit, tüneteit, terjedési módjait, valamint a védekezés és megelőzés lehetőségeit.
Mi az afrikai sertéspestis (ASP)?
Az afrikai sertéspestist a Asfivirus nemzetségbe tartozó, nagyméretű DNS-vírus okozza. A vírus kizárólag sertéseket és vaddisznókat fertőz meg, más fajokra nem jelent veszélyt, az emberre teljesen ártalmatlan. Az ASP-t először Afrikában azonosították a 20. század elején, de azóta Európában, Ázsiában és Amerikában is megjelent.
Terjedés módjai
A vírus rendkívül ellenálló, hosszú ideig fertőzőképes marad a környezetben, így a terjedését számos tényező segítheti:
- Fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés – A beteg sertés vagy vaddisznó testnedvei, ürüléke, váladékai vírusban gazdagok.
- Fertőzött takarmány vagy eszköz – Nyers húst vagy hőkezeletlen sertéseredetű terméket tartalmazó élelmiszermaradvány is terjesztheti.
- Emberi közvetítés – A vírus ruházaton, lábbelin, járművön, szerszámokon is eljuthat egyik telepről a másikra.
- Vaddisznóállományok – Magyarországon is komoly tényező a fertőzött vaddisznó-populáció.
- Állati vérszívók – Egyes fajok (pl. puhatestű kullancsok) is terjeszthetik Afrikában, Európában ennek kevésbé van szerepe.
A vírus lappangási ideje változó: 3–19 nap, leggyakrabban 4–7 nap. Ez idő alatt a fertőzött állat tünetmentes, de már fertőzhet másokat.
Tünetek
A tünetek függnek a fertőzés erősségétől (vírustörzstől), a fertőzés módjától és az állat immunállapotától. Az alábbi formákat különböztetik meg:
1. Akut forma (leggyakoribb)
Ez a legpusztítóbb formája, 90–100%-os elhullással járhat.
Tünetei:
- Magas láz (41–42 °C)
- Hirtelen levertség, mozgásképtelenség
- Étvágytalanság, bágyadtság
- Légzési nehézség, orrfolyás
- Hányás, véres hasmenés
- Bőr alatti vérzések: a fül, has, far, lábak bőre lilás-vörös, sötétvörös foltos lehet
- Vemhes kocák elvetélhetnek
- A halál 4–10 napon belül bekövetkezik
2. Szubakut forma
Mérsékeltebb lefolyású, de az elhullási arány még mindig magas: 30–70%.
Tünetei:
- Közepesen magas láz (40–41 °C)
- Bőrvérzések, étvágytalanság, sántítás
- Időszakos javulás, majd hirtelen romlás
- A betegség több hétig is eltarthat
3. Krónikus forma
Ritkábban fordul elő, leginkább ott, ahol gyengébb virulenciájú vírustörzsek keringenek. Az elhullás alacsonyabb, de a gyógyulás elhúzódó, a sertések több hétig, hónapig betegeskednek.
Tünetei:
- Ismétlődő lázrohamok
- Testsúlycsökkenés, lesoványodás
- Bőrelváltozások, fekélyek
- Ízületi gyulladások, nehézkes mozgás
- Tüdőgyulladás, légzőszervi tünetek
A gyógyulás rendkívül ritka, és a krónikusan beteg állat is fertőző marad.
Hogyan diagnosztizálható?
Az ASP tünetei sokban hasonlíthatnak más sertésbetegségekhez (pl. klasszikus sertéspestis, PRRS, erysipelothrix). Ezért a pontos diagnózist csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani:
- PCR-teszt (vírus genetikai anyagának kimutatása)
- ELISA vagy más szerológiai teszt
- Szövetminták elemzése (lép, máj, nyirokcsomók, vér)
A betegség hivatalosan bejelentési kötelezettség alá tartozik – már a gyanú is hatósági intézkedést von maga után.
Gyógykezelés – van rá gyógyszer?
Nincs.
Jelenleg sem vakcina, sem vírusellenes gyógyszer nem áll rendelkezésre, amely hatásos lenne az afrikai sertéspestis ellen. A kezelés kizárólag járványügyi intézkedésekre korlátozódik, amelyek célja a fertőzés terjedésének megakadályozása.
Mi történik kitörés esetén?
Amennyiben egy telepen vagy vadon élő állományban ASP-fertőzést igazolnak:
- Azonnali hatósági zárlat lép életbe
- Teljes állomány felszámolása (leölés, ártalmatlanítás)
- Fertőtlenítés – istállók, eszközök, járművek
- Környezet ellenőrzése, fertőzési zóna kijelölése
- Korlátozások a szállításra és élőállat-forgalomra
- Kártalanítás – a hatóság a kárt részben vagy egészben megtérítheti
A megsemmisítés az egyetlen eszköz a vírus további terjedésének megakadályozására.
Megelőzés – mit tehetnek a gazdák?
1. Bioszekuriti intézkedések
- Ne érintkezzenek a házisertések vaddisznóval
- Rendszeres fertőtlenítés (lábbelik, járművek, eszközök)
- Idegenek belépésének korlátozása a telepre
- Vadon termő takarmány (pl. kukorica, zöldtakarmány) hőkezelése vagy karanténban való tárolása
- Állandó kerítéssel való elzárás, sertéstelepek körbekerítése
2. Takarmány és víz ellenőrzése
- Ne etessünk ételmaradékkal vagy húsipari melléktermékkel!
- Ivóvíz csak ellenőrzött forrásból
3. Új állatok karanténozása
- Újonnan érkezett sertéseket minimum 21 napig különítsük el
- Csak hatóságilag ellenőrzött forrásból vásároljunk
4. Azonnali jelentés gyanú esetén
Bármilyen gyanús tünet esetén haladéktalanul értesítsük az állatorvost vagy a Nébih-et
ASP a vaddisznó-állományokban
A vadon élő vaddisznók kulcsszereplői a vírus fenntartásának és terjesztésének. A vaddisznók:
- nehezen kontrollálhatók
- gyakran érintkeznek mezőgazdasági területekkel
- hosszú ideig hordozhatják a vírust tünetmentesen
Ezért kiemelten fontos az ASP vadgazdálkodási szintű kezelése, amely kiterjed:
- célzott állománygyérítésre
- vaddisznóhullák gyűjtésére és laborvizsgálatára
- vadászati szabályok szigorítására
Gazdasági hatások
- Az ASP jelentős termelési veszteségeket okoz (leölés, tej- és hústermelés csökkenése)
- Exportkorlátozásokat vonhat maga után (élőállat, hús, tenyészállat)
- Kereskedelmi partnerek bizalmának elvesztése
- Turizmusra, munkaerőre, térségi gazdaságra is hatással lehet
Fotók: depositphotos.com
Kapcsolódó cikk:
A horvátországi afrikai sertéspestis veszélyezteti a magyar gazdaságokat is
Népszerű cikkek a rovaton belül
A bőrcsomósodáskór tünetei és kezelése
Bőrcsomósodáskór: újabb európai esetek után szigorítások Magyarországon is
A horvátországi afrikai sertéspestis veszélyezteti a magyar gazdaságokat is