A pekándió hazai termesztése egyre népszerűbb, hiszen ez a különleges, ízletes dióféle megfelelő fajtaválasztással Magyarországon is jól nevelhető. A hagyományos fajták ugyan hatalmasra nőnek és későn fordulnak termőre, de a modern nemesítéseknek köszönhetően ma már elérhetők kompaktabb, korán termő változatok is. Ezek a fajták nemcsak kisebb kertekbe alkalmasak, hanem a terméshozamukat is jóval hamarabb hozzák, így gazdaságilag és kertészeti szempontból is vonzó alternatívát jelentenek.
Pawnee
- Az egyik legismertebb korai érésű és viszonylag alacsony növésű fajta.
- Már 5–6 éves korban terem, ami a pekándiónál nagyon korainak számít.
- Középmagas fa (10–12 m körül), jól alakítható koronával.
- Kifejezetten mérsékelt égövi viszonyokra is alkalmas, mert rövidebb tenyészidőt igényel.
- Jó termőképesség, nagy és vékony héjú diók.
Desirable
- Középmagas fa, szintén korán termő, gyakran 6–7 évesen már stabil termést ad.
- Nagy méretű, könnyen törhető diókat hoz.
- Kissé érzékenyebb gombás betegségekre, ezért inkább szárazabb klímán javasolt.
Western (vagy Western Schley)
- Az egyik legkompaktabb koronájú, féltörpe jellegű fajta.
- Szárazságtűrő, de melegebb, napos fekvést igényel.
- Korán virágzik, termése közepes méretű, de kiváló ízű.
Elliott
- Lassabb növekedésű fajta, kisebb méretű fával (10 m alatt maradhat).
- Nagyon ellenálló kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
- Később érő, de sok helyen a „kis termetű, díszfa–gyümölcsfa” átmenetként kedvelt.
Fontos szempontok a választáshoz
- A pekándió szélbeporzású, ezért legalább két eltérő virágzási idejű fajta telepítése szükséges a jó terméshez (egy I. és egy II. típusú).
- Magyar éghajlaton (főként a Dunántúl déli, védett részein) a ‘Pawnee’ és ‘Elliott’ fajták mutatják a legjobb alkalmazkodóképességet.
- A legtöbb nemesített pekándió oltott, oltás alanyon (például északi eredetű vad fajokon), így a magasság és a koraiság részben az alanytól is függ.
- A jó vízellátottságú, mélyrétegű talajt kedveli, de a túl nedves, agyagos helyeket kerülni kell.
Magyarországi telepítési tapasztalat
- Az utóbbi években már több faiskola is kínál ‘Pawnee’, ‘Elliott’, ‘Desirable’ és ‘Kanza’ fajtákat, melyek magyarországi körülmények között is életképesek.
- Tapasztalatok szerint ezek 10–12 méteres végső magasságot érnek el, és 6–8 éves korban kezdik a rendszeres termést.
- A ‘Pawnee’ fajta bizonyult a legígéretesebbnek kiskerti telepítésre: kompakt, korán termő, és hidegtűrése is megfelelő.
A pekándió szélbeporzású, ezért legalább két eltérő virágzási idejű fajta telepítése szükséges a jó terméshez
Mindenképpen érdemes legalább két különböző pekándiófajtát ültetni, ha valaki biztos termést szeretne. A pekándió ugyanis szélbeporzású és egylaki, de váltivarú növény: ugyanazon a fán vannak a porzós és a termős virágai, ám ezek nem egyszerre nyílnak. Emiatt a legtöbb fajta önbeporzásra nem vagy csak nagyon korlátozottan képes, ezért a beporzáshoz szükség van egy másik, eltérő virágzási idejű példányra.
A pekándiófajtákat két fő virágzási csoportba sorolják:
- I. típus (protandros) – ezeknél a porzós virágok nyílnak előbb, a termős virágok csak később fogadókészek.
- II. típus (protogünos) – itt fordított a sorrend: előbb a termős virágok nyílnak, és csak ezután a porzósak.
A jó termékenyüléshez tehát az szükséges, hogy a két fa virágzási ideje átfedjen, így az egyik fajta porzós virágaiból származó pollen eljuthat a másik fajta termős virágaira.
Egyetlen magában álló fa esetén is lehet némi termés, de az rendszertelen és gyenge lesz. Ha azonban egymás közelébe (ideálisan 10–20 méteres távolságra) kerül egy I. és egy II. típusú fajta, a beporzás szinte teljes értékű, és a terméshozam többszörösére nő.
Magyar viszonyok között például a ‘Pawnee’ (I. típus) jól párosítható az ‘Elliott’ vagy ‘Desirable’ (II. típus) fajtákkal. Ez a kombináció nemcsak biztos beporzást, hanem eltérő érési időt is ad, így a betakarítás is jobban eloszlik az idényben.
Fotók: depositphotos.com
