Egyre több vadkár – mit tehet a gazda, mit térít a biztosító?

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a vadak által okozott károk mértéke a mezőgazdaságban. Az erdőkből és természetes élőhelyekről kijáró vadállomány – különösen a vaddisznók, őzek, gímszarvasok – egyre nagyobb területeken tesz kárt a szántóföldi kultúrákban, ültetvényekben, zöldségesekben. A gazdák gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat, különösen, ha a vadásztársaság és a biztosító is hárít. A probléma komplex: ökológiai, vadgazdálkodási és jogi szempontokat is érint.

Mi számít vadkárnak?

Vadkárnak nevezzük azt a kárt, amit vadon élő állatok okoznak termesztett növényekben, erdőkben vagy mezőgazdasági létesítményekben. A magyar jog szerint elsősorban a nagyvadfajok – például a vaddisznó, a gímszarvas vagy az őz – által okozott károk tartoznak ide, de bizonyos esetekben a nyúl vagy a madárfajok (pl. seregély) pusztítása is annak minősülhet.

Leggyakoribb vadkártípusok:

• Gabonafélék kitúrása, letaposása, lelegelése
• Kukoricaföldek feldúlása vaddisznók által
• Napraforgótáblákban történő tördelés, virágzati károsítás
• Szőlőültetvényekben történő termésfogyasztás
• Fiatal facsemeték kérgezése, rágása

Miért nőtt meg a vadkár mértéke?

Az okok összetettek. A klímaváltozás és az intenzívebb mezőgazdasági művelés következtében a természetes élőhelyek zsugorodnak, miközben a vadállomány egyes régiókban túlszaporodott. Emellett az enyhe telek és a vadgazdálkodásban alkalmazott etetés, sózózás is hozzájárul a populációk fennmaradásához.

A vadászati tevékenység – bár jogszabályi keretek között zajlik – gyakran nem képes kellően kordában tartani az állományt. Az is problémát okoz, hogy egyes vadásztársaságok inkább a trófeás vadászatban érdekeltek, mintsem a létszám csökkentésében.

Ki a felelős a vadkárért?

A magyar jogrend szerint a vadászatra jogosult szervezet – jellemzően a vadásztársaság – köteles megtéríteni a vadkárt, amennyiben az az ő területéről kóborolt ki. A Polgári Törvénykönyv és a vadászati törvény alapján a felelősség objektív, vagyis nem kell bizonyítani a vadásztársaság hibáját. A gyakorlatban azonban a kártérítés sokszor nehézségekbe ütközik.

A gazda feladata, hogy:

• A káreseményt haladéktalanul bejelentse a vadászatra jogosultnak, lehetőleg írásban
• Lehetősége szerint dokumentálja a károkat (fotó, videó, tanúk)
• Lezárja a területet, hogy a kár ne növekedjen

Mikor nem jár kártérítés a vadkárért?

A vadásztársaság mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy:

• A gazda nem tett meg minden elvárható intézkedést a károk elhárítása érdekében
• A kár nem a vadászatra jogosult területéről származó vadak miatt keletkezett
• A terület nem megfelelően volt művelve, például elhanyagolt volt

Ezért is fontos, hogy a gazdálkodók fokozott figyelemmel járjanak el, és lehetőség szerint tartsák be az agronómiai ajánlásokat – különösen az ültetvények védelmét illetően.

Hogyan lehet védekezni a vadkár ellen?

Bár a teljes védelem szinte lehetetlen, többféle módszer kombinációjával jelentősen csökkenthetők a vadkockázatok:

1. Villanypásztor – különösen vaddisznók ellen hatékony, de telepítése és fenntartása költséges.
2. Vadbúvó megszüntetése – a táblák melletti bozótosok, nádasok felszámolása megnehezíti a vadak búvóhelyhez jutását.
3. Riasztószerek, akusztikus eszközök – ideiglenesen hatásosak lehetnek, de hamar hozzászoknak az állatok.
4. Egyeztetés a vadásztársasággal – közös járőrözés, vadkímélő vetésszerkezet, vadetetés kontrollálása

Mit fizet a biztosító?

Magyarországon több biztosítótársaság kínál vadkárra vonatkozó kiegészítő mezőgazdasági biztosítást. Ezek önkéntes alapon köthetők, és a biztosítási esemény megtörténtekor – a kár nagyságának felmérése után – térítést nyújthatnak a gazdálkodónak. Fontos azonban megjegyezni:

• A biztosítók csak a szerződésben meghatározott növénykultúrákra és időszakokra fizetnek
• A legtöbb biztosító előírja, hogy a gazda előzetesen intézkedett a vadkár megelőzése érdekében
• Általában van önrész, amely a gazdát terheli
• Egyes esetekben a kártérítési összeg a piaci érték alapján csökkentett (amortizált) összeg

A kárrendezés gyakorlata

A kárrendezési folyamat az alábbi lépéseken halad keresztül:

1. Kárbejelentés – a vadásztársaság és adott esetben a biztosító felé
2. Helyszíni szemle – általában három napon belül megtörténik, a gazda, a vadásztársaság és egy szakértő részvételével
3. Kárfelmérés – szakértői becslés alapján (tábla mérete, termésátlag, piaci ár)
4. Jegyzőkönyv készítése – ez alapján történik a kártérítési összeg meghatározása
5. Kártérítés kifizetése – vadásztársaság vagy biztosító részéről

Fontos, hogy minden dokumentum megőrzésre kerüljön, és lehetőleg írásban történjenek a bejelentések és egyeztetések.

Mit tehet az állam?

A vadkárprobléma kezeléséhez rendszer- és szabályozási szintű megoldások is szükségesek. Ezek közül néhány már napirenden van:

• A vadállomány szabályozása: terítékkötelezettség szigorítása, szankciók bevezetése
• Támogatás a vadkár elleni védekezési eszközök (pl. villanypásztor) telepítéséhez
• Digitális vadkárrögzítő rendszerek bevezetése
• A biztosítási rendszer reformja, hogy a vadkárra is elérhető legyen állami támogatással kombinált díjcsökkentett biztosítás

A vadkár tehát egyre komolyabb kihívást jelent a magyar mezőgazdaság számára. A gazdák sokszor magukra maradnak a problémával, és nehéz érvényesíteni kárigényüket. A megelőzés, a pontos dokumentáció, a biztosítás és a vadásztársaságokkal való szoros együttműködés lehet az első lépés a védekezésben. A hosszú távú megoldásokhoz azonban állami szabályozásra és a vadgazdálkodás szigorítására is szükség van.

Fotók: depositphotos.com