A Szegedi Tudományegyetem kutatói az emberi eredetű szennyezések növényekre gyakorolt hatását vizsgálják az MTA Lendület program támogatásával. A projekt célja, hogy feltérképezzék a stresszorok hatásait, valamint olyan előkezelési módszereket dolgozzanak ki, amelyek fokozhatják a növények ellenálló-képességét. A kutatás hosszú távon a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok erősítéséhez és a környezeti szennyezések jobb kezeléséhez járulhat hozzá.
A növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésére és egészségére gyakorolt hatását vizsgálja munkatársaival Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa az MTA Lendület programjának támogatásával – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a növénybiológiában az elmúlt évek egyik felfutó kutatási témája a stresszt okozó emberi eredetű szennyezések hatásának vizsgálata. A valós, szántóföldi körülmények között a növényekre egyszerre több stresszt okozó anyag hat, és ezeket kombinációban is vizsgálni kell. A stressznek kitett növény ugyanis kevésbé lesz ellenálló más stresszorokkal szemben, ami végső soron a terméshozam csökkenéséhez vezethet.
Az ötéves kutatási programot Feigl Gábor csoportja a lehetséges stresszkeltő anyagok hatásának feltérképezésével kezdi. Azt elemzik, mi zajlik pontosan egy-egy stresszor megjelenésekor a növény szöveteiben, sejtjeiben.
A második lépésként olyan innovatív előkezelési módszereket vizsgáljanak meg, amelyek fokozhatják a növények ellenálló képességét a többszörös stresszel szemben.
A növényi magok kétféle előcsíráztatását végzik majd el: nanoformátumú szilícium-dioxiddal, valamint a bio primingnak nevezett eljárás során mikroorganizmusokkal kezelik az éppen csírázó magvakat.
A magcsírázás folyamatát elviszik egy pontig, és megállítják még mielőtt a csírázás ténylegesen megtörténne, majd visszaszárítják a magot. A szilíciumos kezelés képes lehet a kifejlett növény későbbi stresszválaszának erősségét fokozni. Az előkezelés során használt mikroorganizmusok később szintén segíthetik a stressztoleranciát. Ezek olyan – nem patogén – mikrobák, amelyek amúgy is megtalálhatók a talajban.
A harmadik szakaszban a laboratóriumi kísérleti rendszerekben kapott eredményeket fokozatosan átültetik a mezőgazdasági viszonyok közé.
A projekt célkitűzése, hogy a kutatás eredményei hozzájáruljanak a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokhoz és segítsék a növények ellenálló-képességének javítását szennyezett környezetben.
A növénybiológus szerint a kutatás járulékos haszna lehet az is, ha olyan növényfajt vagy növényi folyamatot találnak, amelyet fitoremediációs célra felhasználhatnak az antropogén stresszorok kapcsán. Az SZTE Biológiai Intézetben régóta kutatják annak a lehetőségeit, hogy szennyeződéseket jobban tűrő növényeket használjanak a talajok és a víz megtisztítására. A nehézfém-tolerancia viszonylag gyakori a növények körében, például a fűzfélék is jól tolerálják a toxikus fémeket. A projekt témáját adó többi új keletű stresszor – mint a mikroműanyagok, a nanorészecskék vagy az antibiotikum-maradványok – kapcsán azonban az ez irányú ismeretek hiányosak, így a toleráns fajok azonosítása, vagy a mezőgazdasági fajok tűrőképességének fokozása fontos eredménye lehet a kutatásnak – áll a közleményben.
MTI
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
ELTE: A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban
Háromcsillagos világsiker a Sáppusztai pálinkának
FoodTechShow: Fókuszban a fenntarthatóság