
Fotó: Agrárminisztérium
A Körös-Maros Nemzeti Park területének jelentős része vizes élőhely, ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy 251,7 millió forint uniós támogatásból valósul meg a Dévaványai-Ecsegi puszták természetes vízháztartásának helyreállítása – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt keddi nyitórendezvényén, Dévaványán.
A fejlesztés célja, hogy a víz jelenléte és helyes áramlása hosszú távon biztosítsa a biodiverzitást, a védett fajok fennmaradását, valamint a tájképi értékek megőrzését.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága jelenleg öt nagy uniós projektet valósít meg, összesen több mint 4 milliárd forint értékben. Ezek közül a legnagyobb arányban – mintegy 3,6 milliárd forinttal – a mezőgazdasági kezelés infrastruktúrájának fejlesztésére irányulnak a források, míg a fennmaradó rész közvetlenül a veszélyeztetett élőhelyek helyreállítását szolgálja. Minden terv elsődleges célja a természeti állapot javítása, így a védett területek hosszú távú értéke biztosítottá válik – tájékoztatnak a közleményben.
„A vizes élőhelyek helyreállítása és tájkép jelentőségű beavatkozások a dévaványai-ecsegi pusztákon” elnevezésű KEHOP Plusz projekt jelentősége messze túlmutat a helyi határokon, hiszen országos és európai szinten is mintát ad a természetvédelem fejlesztésében. A most kezdődő beruházás a Dévaványai-Ecsegi puszták Kórézug területén zajlik, amely országos jelentőségű védett természeti terület, és a Natura 2000 hálózat része.
A fejlesztés célja a felszíni vizek természetes mozgásának visszaállítása, a mesterséges csatornák, árkok és töltések megszüntetése, valamint a tájképi jelleg helyreállítása. Ennek eredményeként a terület növényzeti zonációja is a természetes állapotokhoz közelít majd, ami jelentősen javítja az élőhelyek minőségét és a védett fajok – például a nagy goda és a gólyatöcs – fészkelési feltételeit – ismertették.

A beavatkozások során 23 kilométer csatornát számolnak fel, továbbá 14 műtárgyat bontanak el. A gyepterületek vízháztartásának javítása lehetővé teszi, hogy csapadékos években a vízborítottság időtartama és nagysága is megnőjön – fejtette ki az államtitkár.
A természetes vízáramlás helyreállítása a szikes rétek, mocsarak, nádasok és más vizes élőhelyek hosszú távú fennmaradását biztosítja, miközben visszaszorítja az inváziós növényfajokat is. A kezelést a nemzeti park saját magyar szürkemarha állománya legeltetésével végzi, amely szintén hozzájárul a természetes élőhelyek fenntartásához.
Ez a program hozzájárul Magyarország természeti örökségének védelméhez, elősegíti az ökoturizmus fejlődését. A víz jelenléte és helyes áramlása nélkülözhetetlen a helyi és országos környezetvédelem számára, ezért a Dévaványai-Ecsegi puszták fejlesztése mérföldkő a magyar természetvédelem történetében – ismertette Rácz András a tárca közleménye szerint.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Tengervíz-sótalanítással keresnek megoldást a szárazságra
Meghívó: Természetkímélő kaszálás – bemutató Kőszegen
Rákpestist terjeszt a Balatonban megjelenő invazív állatfaj
Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében
Megkezdődik a Csaj-tó ökológiai állapotának javítása
Nagyszabású fejlesztés indul a Batúz-tanyán
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat
Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak