2025. július 30-án életbe lépett a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel kapcsolatos szabályozás módosítása, amely a vizek védelméhez szükséges cselekvési program részletes előírásait, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket érinti. A változásokat hosszú ideje szorgalmazta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a mostani rendelet pedig számos ponton könnyítést hoz a gazdálkodóknak.
A NAK korábban többször is jelezte, hogy az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet, közismertebb nevén a nitrátrendelet több olyan rendelkezést tartalmazott, amely hátrányosan érintette a hazai termelőket, sőt, versenyhátrányt is okozott számukra. Az első érdemi változás 2021 őszén történt, amikor lehetővé vált a téli trágyázás időszakának meghosszabbítása. A Kamara a továbbiakban is kitartóan jelezte, hogy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott maximális nitrogénkijuttatási értékek nem minden esetben felelnek meg a növények tényleges tápanyagigényének, különösen a jó adottságú, nitrátérzékeny területeken.
A problémák feltárására és alátámasztására az Agrárminisztérium és a Kamara támogatásával az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete 2018 és 2023 között komplex vizsgálatokat folytatott. Négy helyszínen kisparcellás tartamkísérleteket, valamint üzemi körülmények között – nyolcvan táblán – nitrogénkijuttatási próbákat végeztek. A kísérletek lebonyolításához a NAK és a KITE is vállalkozó gazdákat biztosított, akik vállalták a többéves részvételt.
A vizsgálatok egyértelmű eredményre vezettek: a legtöbb termesztett növény esetében – mint például az őszi búza, kukorica, napraforgó, cirok, repce vagy a cukorrépa – indokolt a nagyobb nitrogénmennyiség kijuttatása, különösen ott, ahol a talaj nitrogénellátottsága megfelelő.
A kísérleti eredmények megerősítették, hogy a rendelet korábbi korlátai indokolatlanul szorították vissza a növények teljesítményének kihasználhatóságát.
A tapasztalatok fényében a jogalkotók módosították a rendelet 3. számú mellékletét.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az ún. pentozán hatás ellensúlyozására kijuttatott nitrogén mennyiségét ne kelljen beleszámítani a maximálisan engedélyezett nitrogéndózisba. Emellett az aratás utáni szármaradványok lebontása érdekében kijuttatott nitrogén esetén nem szükséges 15 napon belül vetést tervezni, ami szintén rugalmasságot biztosít a gazdálkodóknak.
A változások ugyanakkor nem jelentenek automatikus előnyt minden gazdálkodónak. A rendelet által lehetővé tett magasabb dózisok alkalmazását mindig az adott terület sajátosságaihoz, a termelési technológiához és a gazdaságossági szempontokhoz kell igazítani. A műtrágyázás továbbra is megfontolt, okszerű döntéseket igényel, hiszen a túlzott használat nemcsak gazdaságtalan, de környezeti kockázatokkal is járhat.
A rendeletmódosítás célja tehát nem pusztán a könnyítés, hanem a korszerű, tudásalapú gazdálkodás támogatása, ahol a szabályozás nem akadályozza, hanem segíti a mezőgazdasági termelők hatékony munkáját.
Kapcsolódó kisfilmünket az alábbi linken tekinthetik meg:
https://www.youtube.com/watch?v=9ZLm8to_dcU&t=3s
NAK
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
Dinnyeszezon félidőben: szélsőséges időjárás, árzuhanás és kétségbeesett termelők
Megkezdődött a szőlőszüret a Dél-Balatonon
A kertészeti pályázatok segítik a magyar dinnyetermesztés fennmaradását