A magyar borászat előtt két komoly kihívás áll: a fitoplazma nevű, egyre gyorsabban terjedő növénybetegség, valamint a fogyasztói igények átalakulása. A szakértők szerint a 21. század filoxérájaként emlegetett kórokozó elleni fellépés nem tűr halasztást, miközben a piac egyre inkább az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú borok felé fordul. A változó környezethez való alkalmazkodásról és a lehetséges megoldásokról szólt hétfőn Budapesten a VII. Országos Szőlész-Borász Konferencia sajtótájékoztatója, amelyet a MATE, a HNT és több szakmai szervezet közösen tartott.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú borok iránti kereslet a kutatókat és az egyetemeket is új feladatok elé állítja, akárcsak a fitoplazma megjelenése, amely kórtani és rovartani kérdéseket egyaránt fölvet.
A rektor az eseményen bejelentette, hogy több éves előkészület után közös mesterképzést indítanak Üzbegisztán állami egyetemével, amely Közép-Ázsia legfontosabb szőlészeti-borászati intézménye.
A MATE olyan képzéseket is meghirdet, amelyeket az egyetem hallgatóival együtt látogathatnak külső érdeklődők, a sikeres végzésről pedig tanúsítványt kaphatnak.
A szőlészeti és borászati kurzusok mellett az intézmény később mezőgazdasági és élelmiszeripari programokat is szervezhet – jelezte.
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke úgy látja, hogy a fitoplazmát sokan még mindig nem veszik komolyan, noha a 21. század filoxérájának nevezett betegséget megszüntetni egyelőre nem lehet.
A megfékezés a termelők közreműködése nélkül lehetetlen, a terjedés legfőbb táptalajai a műveletlen házikertek, elhagyatott ültetvények – mondta.
Az érdekképviselet vezetője gyors választ sürgetett a piac átalakulására is, mert szerinte nagyobb teret nyerhetnek az import termékek, ha a belföldi kínálat nem tart lépést a prosecco-típusú borok népszerűsödésével.
Az elnök beszámolt arról, hogy a szüreti helyzet országszerte vegyes képet mutat, helyenként már véget ért, másutt el se kezdődhetett, mert a szőlő állapota még nem teszi lehetővé. A csapadék eloszlása ugyancsak szélsőséges, vizes és aszályos térségek egyaránt vannak az országban
– tette hozzá.
Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója ismertetése szerint a VII. Országos Szőlész-Borász Konferencia programjai is a fitoplazmára és a piaci igényekre összpontosítanak.
Elmondta, hogy az eseményre szlovén és olasz előadókat hívtak, akiknek nagy tapasztalatuk van, mert a délebbi országokat a földrajzi helyzetük miatt fokozottabban sújtja a betegség.
A piaci igények változásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy
értékítélettől függetlenül meg kell találni a technológiát olyan termékek előállítására, amelyek a piacon sikeres lehetnek.
Az Országos Szőlész-Borász Konferenciát az idén november 13-án tartják meg a HNT, a MATE, valamint a Junibor Egyesület és a Magyar Bor Akadémia szervezésében a MATE budai kampuszán.
MTI
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
Csemegeszőlő Magyarországon: lehetőség vagy lemaradás?
A fröccskultúra lehet a válasz a globális trendekre
HNT-elnök: Emelni kell a borárakat!