Komposztsövény – zöld megoldás holt anyagból

A komposztálás az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy a ház körül keletkező szerves hulladékot újra a természet szolgálatába állítsuk. A kerti nyesedék, a fűkaszálék, az avar és a zöldséghéjak mind olyan alapanyagok, amelyekből tápanyagban gazdag komposzt készíthető. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap egy különleges megoldás, amely ötvözi a kerítés és a komposztáló előnyeit: ez a komposztsövény.

A komposztsövény nem csupán praktikus szerkezet, hanem esztétikus és környezetbarát kerti elem is. Segítségével egyszerre teremthetünk intim elválasztást telkek vagy kertrészek között, miközben a szerves hulladék feldolgozása is megoldódik. Az így felhalmozott ágak elsőként a madaraknak és rovaroknak adnak védelmet, illetve szaporodó helyet, de a téli időszakban a sünöknek is menedéket nyújtanak. A komposztsövény létesítése nem igényel drága eszközöket, inkább leleményességet és rendszeres karbantartást.

Mi is pontosan a komposztsövény?

A komposztsövény lényegében egy kettős falú kerítésszerkezet, amelynek belsejébe zöldhulladékot töltünk. A két falat rendszerint oszlopokra erősített drótháló vagy fakeret alkotja, a köztük lévő 30–60 centiméter széles tér pedig a komposztálás helyszíne. Ide kerülnek a gallyak, ágak, levelek, lenyesett fű, konyhai zöldhulladék és egyéb komposztálható anyagok.

Az idők során a belső töltet lassan bomlani kezd, és néhány év alatt jó minőségű, sötét színű humusz keletkezik belőle. Amikor a komposzt teljesen éretté válik, a szerkezetből könnyen kiemelhető, és a kert talajjavítására felhasználható.

Miért érdemes komposztsövényt építeni?

A komposztsövény több szempontból is előnyös:

1. Helytakarékosság

Külön komposztáló és kerítés helyett egyetlen szerkezetben oldjuk meg mindkét funkciót. Különösen hasznos kisebb kertekben, ahol minden négyzetméter számít.

2. Esztétikum

A friss zöldhulladék színes és rusztikus hatást kelt, idővel pedig a szerkezet belesimul a kert környezetébe. Kúszónövényekkel is beültethető, így természetes zöld falat alkot.

3. Környezetbarát megoldás

A kerti hulladék nem kerül elégetésre vagy hulladéklerakóra, hanem visszaforgatjuk a természet körforgásába.

4. Élőhely a biodiverzitásnak

A komposztsövény apró állatok, rovarok, sünök vagy madarak számára is menedéket biztosíthat. Ez hozzájárul a kert ökológiai egyensúlyához.

5. Talajjavítás

A keletkező humuszt visszaforgathatjuk az ágyásokba, gyümölcsfák alá vagy virágoskertbe, javítva a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát.

A komposztsövény típusai

A komposztsövény alapelve azonos, ám többféle változata létezik, attól függően, milyen anyagból építjük meg a keretszerkezetet.

1. Dróthálós komposztsövény

Ez a legelterjedtebb megoldás. Két sorban, egymással párhuzamosan leverünk fa- vagy fémoszlopokat, majd ezekre rögzítjük a dróthálót. A két háló közötti teret töltjük fel zöldhulladékkal.

2. Fából készült komposztsövény

Erősebb, dekoratívabb, ám valamivel munkaigényesebb változat. Fa deszkákból vagy pallókból építjük meg a két oldalfalat. Idővel a fa elkorhad, ezért érdemes tartósított anyagot használni.

3. Vegyes szerkezet

Előfordul, hogy egyik oldalon fa, a másikon drótháló található, vagy épp újrahasznosított anyagokból (például raklapokból) készül. A lényeg, hogy a középső részen megfelelő tér maradjon a töltetnek.

Hogyan építsünk komposztsövényt?

1. Hely kiválasztása

Fontos, hogy a komposztsövény olyan helyre kerüljön, ahol részben árnyékos, de jól megközelíthető. Nem célszerű közvetlenül a ház mellé építeni, mert a bomlási folyamat során szagok is keletkezhetnek.

2. Alapozás és szerkezet

Először határozzuk meg a sövény hosszát és magasságát. A leggyakoribb magasság 1,2–1,5 méter. Az oszlopokat kb. 1 méterenként ássuk le 40–50 centiméter mélyre, hogy stabilan álljanak. Ezután erősítsük fel a dróthálót vagy a fa elemeket.

3. Feltöltés

Az alsó rétegbe vastagabb ágakat, gallyakat tegyünk, mert ezek biztosítják a levegő áramlását és a vízelvezetést. Felfelé haladva rétegezzünk különféle anyagokat: lombot, füvet, konyhai zöldhulladékot. Fontos, hogy ne csak egyféle anyag kerüljön bele, mert így könnyebben bomlik.

4. Karbantartás

Időről időre forgassuk át, vagy legalább szurkáljuk át a töltetet vasvillával, hogy oxigénhez jusson. Ha túl száraznak tűnik, öntözzük meg, ha túl nedves, szórjunk bele szalmát, faforgácsot.

Mire figyeljünk a töltetnél?

Nem minden szerves hulladék alkalmas komposztálásra. A komposztsövénybe kerülhet:

• kerti nyesedék, ágak, gallyak, lomb
• fűkaszálék, növényi maradványok
• gyümölcshéjak, zöldséghulladék
• kávézacc, tojáshéj

Viszont kerüljük:

• főtt ételek maradékát, húst, csontot
• beteg növényeket, gyomokat maggal
• nagy mennyiségű dió- vagy gesztenyelevelet, mert lassan bomlanak

Gyakorlati tippek

• A komposztsövény ne legyen túl keskeny, különben gyorsan kiszárad. Az ideális szélesség 40–60 cm.
• Ha dekoratívabb hatást szeretnénk, ültessünk elé futónövényeket, például borostyánt vagy vadszőlőt.
• A komposztsövény mellett célszerű kis ösvényt kialakítani, hogy könnyen hozzáférjünk a töltethez.
• A keletkező komposztot 2–3 évente célszerű kitermelni, és a kert talajába forgatni.

Fotó: depositphotos.com