augusztus 13, 2025

Milliárdos öntözésfejlesztési források nyílnak meg a gazdák számára

Keleti-főcsatorna

A Keleti-főcsatorna a beeresztő zsilipnél, Tiszavasvári közelében 2025. augusztus 11-én. Új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési források nyílnak meg szeptember elején a gazdálkodók számára. MTI/Czeglédi Zsolt

Szeptember elejétől új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési pályázatok indulnak a gazdálkodóknak, akár 5 milliárd forintos támogatási kerettel. Hubai Imre agrárállamtitkár szerint a források célja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a versenyképesség megőrzése, miközben az idén is térítésmentes lesz az öntözővíz. A Keleti-főcsatorna rekonstrukciója és a vízügyi fejlesztések a hosszú távú aszályvédelemben is kulcsszerepet kapnak.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszavasváriban, a Keleti-főcsatorna egyik műtárgyánál tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, szeptember hónapban folyamatosan fogják kiírni mind a 200 millió forint alatti, mind pedig a 200 millió és 5 milliárd forint közötti, öntözésfejlesztési, illetve a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket kiemelten támogató projekteket.

Az aszályvédelmi operatív törzs vezetői tisztségét betöltő politikus emlékeztetett, a kormány eddig is olyan, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást segítő pályázati felhívásokat tett közzé, amiből csak az elmúlt egy évben közel 170 milliárd forintnyi forráslekötés történt meg.

Ebből 116 milliárd forint a gazdák számára már lehívott, elszámolt fejlesztési támogatás, valamint az idei évben döntés alatt van további 66 milliárd forintnyi öntözésfejlesztési forrás – tette hozzá.

„Bízunk benne, hogy a gazdálkodók élnek a pályázati lehetőséggel, és igénybe veszik a vissza nem térítendő támogatásokat, amíg erre lehetőségünk van”

– fogalmazott Hubai Imre.

Megjegyezte, Brüsszel arra készül, hogy elvegye ezeket a támogatásokat; sem terület alapon, sem pedig a vidékfejlesztési célok és a felzárkózás érvényesítése érdekében nem szeretne ekkora forrást biztosítani a magyar mezőgazdaság számára.

Ezzel olyan forrásvesztést szenvedne el a magyar agrárium, ami – öntözés ide vagy oda – mindenféleképpen versenyképtelenné tenné a magyar gazdákat – hangoztatta az államtitkár.

Hubai Imre emlékeztetett, mintegy 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre a vízügyi ágazat számára az aszályvédelmi akcióterv végrehajtására. Ez az összeg idén augusztus végéig mindenképpen fedezetet nyújt olyan, azonnal elvégezhető feladatokra, mint a csatornák kotrása, a tározóterek rendbetétele, a holtágak feltöltése vagy a szivattyúzási munkálatok.

Ebben a munkában több mint ezer ember vesz részt, az ő munkájuk szükséges a védművek és a műtárgyak karbantartásához, a szivattyúk üzemeltetéséhez, valamint a napi karbantartásokon felüli többletmunkák elvégzéséhez – mondta.

Hubai Imre kitért arra, Nagy István agrárminiszter javaslatára az idén is térítésmentes lesz az öntözővíz. Ezzel a gazdálkodók közel 12 milliárd forintnyi fedezetet kaptak ahhoz, hogy a vízügyi ágazat térítésmentesen tudja számukra biztosítani az öntözővizet ebben az évben is.

Ennek köszönhetően több mint 1300 öntözési tevékenységet folytató vízhasználó kap térítésmentes öntözővizet, a szántóföldi öntözés mellett például a rizstermesztés és a halastavak üzemeltetéséhez szükséges vízkészlet ingyenesen jut a gazdálkodókhoz – ismertette az államtitkár.

A politikus a Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával kapcsolatban azt mondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásának köszönhetően nemcsak a vízkivételi műtárgyak és tiszalöki duzzasztómű, hanem maga a főcsatorna is mintegy negyven kilométeren, egészen Balmazújvárosig megújulhat.

A mederállapot helyreállításával a térségi vízügyi igazgatóság a csatorna víztározó és vízleadó képességének növelését segíti, hiszen jelenleg a főcsatornának csak mintegy 24 százalékát tudják erre a célra hasznosítani

– tette hozzá.

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón nagyon fontos kérdésnek nevezte a főcsatorna megújítását, hangsúlyozva: nagy kihívás a helyi gazdálkodók számára is a vízpótlás hosszú távú biztosítása és ezzel együtt az aszály megelőzése.