november 1, 2025

Milyen károkra nyújtható be kérelem a kárenyhítő juttatáshoz?

belvíz vihar kár

A 2025-ös kárenyhítési évre vonatkozóan a mezőgazdasági termelőknek november 30-ig van lehetőségük kérelmet benyújtani a Magyar Államkincstár (MÁK) felé a szabályosan bejelentett mezőgazdasági károk után járó kárenyhítő juttatásra. A jogosultság feltétele, hogy a kárbejelentést még az adott kárenyhítési időszakon belül megtették, és a hozzájárulási illetve igazolási kötelezettségeiket határidőre teljesítsék.

A jogosult mezőgazdasági termelők – akik tagjai a kockázatközösségnek vagy önkéntesen alkalmazzák a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert – az alábbi típusú mezőgazdasági káresemények esetén jogosultak kérelmet benyújtani a juttatásra:

1. Időjárási és természeti káresemények

Az olyan események, mint az aszály, jégeső, felhőszakadás, mezőgazdasági árvíz vagy belvíz, tavaszi / őszi / téli fagy, illetve vihar, mind olyan mezőgazdasági káreseménynek minősülnek, amelyek a jogosultság feltételei között szerepelnek.

Például a 2011. évi CLXVIII. törvény („Mkk. törvény”) keretében meghatározott mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályok alapján.

2. Hozamcsökkenés következtében bekövetkező gazdasági kár

A juttatás megállapítása során a termelés tárgyévben bekövetkezett hozam-értékcsökkenését veszik alapul, amelyből levonásra kerülnek a költség-megtakarítások is. A kár mértékét a referenciahozam és a tényleges hozam különbsége adja.

Ha a termelő rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással (vagy krízisbiztosítással), akkor a juttatás az elismert hozamérték-csökkenés legfeljebb 80 %-áig is lehet; biztosítás hiányában csak 50 %-ig.

3. Speciális ültetvények esetére irányuló károk

Például a 2025. évre vonatkozóan a kormány külön rendeletben előírta, hogy a tavaszi fagykár következtében jelentős hozam-csökkenést szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvények termelői előlegkérelmet nyújthatnak be.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy bizonyos ültetvénykultúráknál – ahol az adott növénykultúra egységes kérelembe bejelentett területének legalább fele károsodott, és a várható hozamcsökkenés legalább 50% – előleg is igényelhető.

Fontos feltételek és adminisztratív tudnivalók

  • A termelőnek kárbejelentést kell tennie az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül.
  • A kérelem benyújtásához szükséges mellékletek (például a hozamcsökkenés igazolása) mellett a termelőnek határidőre meg kell fizetnie a kárenyhítési hozzájárulást is – ennek elmaradása jogosultságvesztéssel jár.
  • A kérelem benyújtásának végső határideje a 2025. kárenyhítési éve esetén 2025. november 30. 24:00 óra. Ezt követően benyújtott kérelmeket nem veszik figyelembe.
  • A juttatás összegének megállapítása során figyelembe veszik a növénykultúra referenciahozam- és referenciaáradatait, valamint az elszámolható költség-megtakarításokat.

Mi nem jogosít automatikusan juttatásra?

  • Ha egy termelő nem tagja a kockázatközösségnek vagy nem alkalmazza önként a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, akkor nem feltétlenül jogosult a juttatásra.
  • Ha a termelő nem tett határidőn belül kárbejelentést, az érintett kárt nem ismerhetik el.
  • Ha a termelő nem fizette be a kárenyhítési hozzájárulást határidőre, akkor elveszítheti a jogosultságot.

A juttatás nem automatikus teljesítmény- vagy fejlesztési támogatás; kizárólag a kár által okozott hozamérték-csökkenés kiegyenlítésére szolgál, és nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott arányokat.

Ezekre a károkra vonatkozik

A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer (a 2011. évi CLXVIII. törvény, az ún. Mkk. törvény) kifejezetten időjárási és természeti eredetű károk esetére jött létre.
A törvény 2. § (1) bekezdése pontosan felsorolja, milyen káresemények tartoznak ide:

  • aszály,
  • belvíz,
  • mezőgazdasági árvíz,
  • jégeső,
  • tavaszi, őszi vagy téli fagy,
  • felhőszakadás,
  • vihar.

Mit lehet tenni vadkár esetén?

A vad által okozott károkra nem a kárenyhítési alap, hanem a vadászati törvény (1996. évi LV. törvény) vonatkozik.

Ennek alapján:

  • A vadászatra jogosult (jellemzően vadásztársaság) köteles megtéríteni a mezőgazdasági termelőknek az általa használt vadászterületen keletkezett vadkárt.
  • A kárigényt a termelő a kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül írásban jelentheti be a vadászatra jogosult felé.
  • Ha a felek nem jutnak egyezségre, a jegyző vagy végső esetben a bíróság dönthet a kár mértékéről és a kártérítésről.

Fotó: depositphotos.com