Milyen szabványoknak kell megfelelniük a vágóhidaknak az Európai Unióban?

Tudja Ön, hogy milyen szabványoknak kell megfelelniük a vágóhidaknak az Európai Unióban? A vágóhíd kulcsfontosságú szerepet tölt be a húsfeldolgozási láncban. A tévhitekkel ellentétben a vágóhídon gyakorlatilag minden az állatjólét, higiénia, élelmiszerbiztonság és  ellenőrzés körül forog. Ezen létesítményeknek az állatok vágását megelőzően és a vágás során számos állatjóléti feltételt teljesíteniük kell, az állatok vágás utáni feldolgozása során pedig szigorú higiéniai és élelmiszer-biztonsági protokollokat kell követniük . Ezt a kérdést járja körül az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja”  csoport újabb kommunikációs anyaga.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában bemutatja, hogy milyen szabványoknak kell megfelelnie a vágóhidaknak Európában és kiemeli, hogy ezen létesítményeknek az állatok vágását megelőzően és a vágás során számos állatjóléti feltételt teljesítenie kell, az állatok vágás utáni feldolgozása során pedig szigorú higiénia, valamint élelmiszer-biztonsági protokollokat kell követniük – írja a NAK honlapján.

A vágóhíd kulcsfontosságú szerepet tölt be a húsfeldolgozási láncban. Az állattartó munkája a vágóhídnál véget ér és itt kezdődik meg az állatok feldolgozásának és a fogyasztó számára történő termék-előállításnak a szakasza. A vágóhídon gyakorlatilag minden az állatjólét, a higiénia, az élelmiszerbiztonság és az ellenőrzés körül forog. Az európai vágóhidaknak be kell tartaniuk az uniós jogrendben rögzített szabályokat, például az állatok leöléskori védelméről szóló rendelet előírásait. A folyamat első lépésében a szállítmány vágóhídra érkezésekor egy állatorvos megvizsgálja az állatok egészségi állapotát és jólétét, mely vizsgálatot „ante mortem”, azaz vágás előtti vizsgálatnak (AM – ante mortem inspection) nevezünk. A beteg vagy járásra képtelen állatokat nem szabad levágni és húsuk nem használható fel emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására. Az állatorvos minden, a vágás előtti vizsgálat során egészségesnek minősített állatra vágási engedélyt ad ki.

A vágóhídi műveletek szigorúan szabályozott folyamatai

A vágóhídi műveletekben számos további szigorúan szabályozott folyamat is létezik. Például az állatok leöléskori védelméről szóló, a Tanács 1099/2009/EK rendelete és annak legutóbbi, 2019. december 14-ei egységes szerkezetbe foglalt változata rögzíti, hogy állatjóléti felelősöket kell alkalmazni, akiknek a feladata, hogy biztosítják az állatokkal való gondos bánásmódot. Az állatjóléti felelősök szükség esetén tanácsot adnak a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban, illetőleg jelen vannak az állatok kirakodásánál, hajtásánál, kábításánál és leölésénél. Az ideiglenes fogadóhelyen is felügyelik az állatok jólétét.

A vágás teljes folyamata során maradéktalanul be kell tartani az uniós szabályokat és a vágóhidaknak intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat során a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék, mérsékeljék az állatoknak okozott stresszt és szenvedést. Mielőtt az állatokat levágják, először elkábítják őket. Ez egy nagyon gyors folyamat, amely során az állatok alig érzékelnek fájdalmat. A vágási folyamatot végző személyek külön oktatásban részesülnek az egyes vágási módszerekről. Az állatokat csak engedéllyel rendelkező vágási helyen lehet levágni. A vágólétesítményeknek maradéktalanul be kell tartaniuk az állatok elhelyezésére és szállítására, az élelmiszer-biztonságra, a higiéniára, a környezeti hatásokra, az állatjólétre, az állategészségügyre, valamint a vágás során keletkező vágási hulladékok és melléktermékek tárolására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat. A követelményeknek meg nem felelő vágóhidakat a bezárás veszélye fenyegeti.

A vágási folyamat során alkalmazandó adminisztratív szabályok

A vágást követően ellenőrzik a hasított testet és az olyan szerveket, mint a tüdő, a máj, a lép, a vese továbbá a nyirokcsomókat. A minősített, kereskedelmi forgalomba hozható hasított testeket lebélyegzik és európai, valamint a közösségen kívüli húsfeldolgozó vállalatoknak vagy henteseknek értékesítik. A hasított testeket minősítő ellenőrök a szervek alapján meg tudják állapítani, hogy fennállnak-e élelmiszer-biztonsági aggályok. Kétség esetén a szervet laboratóriumban tovább vizsgálják. Ezenkívül vérmintákat vesznek vizsgálat céljából, annak biztosítása céljából, hogy csak jóváhagyott hús kerüljön az élelmiszerláncba. A nem megfelelő, selejtnek minősített hasított testeket megsemmisítik.

A hús nem tartalmazhat állatgyógyászati- és egyéb készítmények szermaradványait

Az állatgyógyászati készítményekkel kezelt állatokat csak a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után lehet vágásra beszállítani, annak érdekében, hogy az állat szervezetében ne maradhassanak vissza az alkalmazott állatgyógyászati készítmények szermaradványai. Hatósági ellenőrzések keretében vizsgálják, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a maximálisan megengedett szermaradvány-határértékeket betartják-e.

A húsvizsgálat során az úgynevezett Élelmiszerlánc-Információs Igazolás (FCI) nagyon fontos eszköz a húsok biztonságának garantálásához. Az FCI-t az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet írta elő, mely rendeletnek a legfrissebb, 2023. február 15-i egységes szerkezetbe foglalt változata itt érhető el. Ez a rendelet rögzíti az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai előírásokat, amelyeket minden vágásra kerülő állat esetében be kell tartani. Ezen rendeletben rögzített feltételek betartásának ─ ennek keretében a kiállított kisérő dokumentum adattartalmának ─ ellenőrzése az állatok vágás előtti vizsgálatának szerves részét képezi. Az FCI információt tartalmazza arról, hogy az állat az állattartó mely gazdaságból származik, a vállalat állományának egészségügyi állapotáról, és arról, hogy az állat a vágóhídra kerülése előtt mely gazdaságban/okban fordult meg. Az FCI az állatgyógyászati készítmények használatára vonatkozó információkat és egyéb, az élelmiszer-biztonságra és a közegészségügyre vonatkozó elemzési adatokat is tartalmaz. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben továbbá az adott vállalat korábbi vágásaiból származó húsvizsgálatok eredményei, valamint az ellenőrzésekért felelős állatorvos neve is megtalálható.

Húsminősítés – Az EUROP és az SEUROP osztályozás

Minden minősített, kereskedelmi forgalomba hozható hasított testet röviddel a vágás után meg kell mérni és annak egy általános értékelési és osztályozási rendszeren ─ az EUROP és SEUROP osztályozás ─ alapuló minőségértékelési folyamaton kell átesnie. A borjak testfelépítését az EUROP betűkkel jelölik: az E jelölés a domború és formás hasított testet, az R az átlagos alakú vagy egyenes profilú, a P pedig a sima, homorú profilú hasított testet jelöli. A kifejlett szarvasmarhák esetében az SEUROP osztályozás az S-től, a „kiváló” kategóriától, a P-ig, a „gyenge” kategóriáig terjed. A hús színét és faggyússágát 1-5-ig terjedő skálán adják meg, ahol az egy a sovány és az öt a faggyús húst jelenti. Ezek a besorolások segítenek a húsminőség értékelésének egységesítésében Európa-szerte, biztosítva a következetességet és a tisztességességet a piacon.

Ezek a szabályozások, a nyomon-követhetőségi információkkal és a minősítési eljárásokkal együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a teljes vágási folyamat jól ellenőrzött, átlátható legyen. Semmi sincs a véletlenre bízva, ha az állatok jólétéről, a higiéniáról és a fogyasztók élelmiszer-biztonságáról van szó!

Forrás: https://meatthefacts.eu/