Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
A kormány továbbra is elkötelezett a bérek, különösen a legkisebb keresetek folyamatos növelése mellett. A minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti emelése nemcsak a munkavállalók jövedelmét növeli, hanem közvetlenül hat az agráriumban dolgozók, köztük a 382 ezer őstermelő helyzetére is, mivel számos adózási kedvezményük a minimálbérhez kötődik. A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát az agrárium érintett szereplői számára is előnyökkel jár – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő őstermelők számára különösen fontos, hogy a 2021-ben bevezetett agrárreform óta az adózási értékhatárok automatikusan követik a minimálbér alakulását. Ennek köszönhetően 2026-ban tovább nő az az éves bevételi szint, aminek mértéke alatt az őstermelők teljes egészében mentesülnek a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól, illetve később keletkezik tényleges adófizetési kötelezettségük – közölték.
Az új értékhatárok alapján, amennyiben az őstermelő a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint átalányadózónak minősül és a 2026. évi tevékenységéből származó bevétele
- nem éri el az 1 936 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia, és adóbevallást sem kell benyújtania majd 2027-ben.
- Ha pedig az éves bevétele meghaladja az 1 936 800 forintot, de nem éri el a 19 368 000 forintot, jövedelmet kell ugyan számolnia, de nem kell adót fizetnie.
Kiemelt célunk, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsuk a kis- és közepes gazdaságok jövedelmezőségét, fejlődését. Az agrártámogatási rendszer számos eleme mind a közvetlen, mind pedig a fejlesztési támogatások vonatkozásában ezt szolgálja. Többek között az érintett termelők körében igen népszerű kisebb üzemmérethez igazított és egyben egyszerűsített beruházási pályázatok a kertészet, az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás területén – tette hozzá Nagy István, melyet a Magyar Nemzet szemlézett.
Őstermelők mellett a családi gazdaságokat is érinti
A kedvező változások a családi gazdaságokat is érintik: az átalányadózás továbbra is széles körben alkalmazható, az emelkedő értékhatárok pedig kiszámíthatóbb működési környezetet biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára. Ez fontos a kisebb gazdaságoknak, különösen az időjárási kockázatok és a piaci bizonytalanságok közepette. A méhészeti ágazatban dolgozó őstermelők adózási kedvezményei is változatlanul megmaradnak, ami hozzájárul a hazai méhészet versenyképességének és fennmaradásának erősítéséhez. A szabályozás célja, hogy az agráriumban végzett munka jövedelme minél nagyobb arányban a termelőknél maradjon – fejtette ki.
A tárcavezető kiemelte, hogy
- a leszorított infláció,
- az adócsökkentések,
- a családi adókedvezmények bővülő rendszere,
- az őstermelők számára is kedvező feltételekkel elérhető otthonteremtési támogatás, a családi gazdaságokról szóló törvény által biztosított kedvezmények és egyszerűsítések, illetve a generációváltást is elősegítő jogszabályi környezet a januári béremelésekkel együttesen biztosítják, hogy 2026-ban az agráriumban dolgozók megélhetése és jövedelmi viszonyai, valamint tevékenységük feltételei érdemben javuljanak. A kormány az elmúlt években következetesen támogatta a minimálbérek emelését, és továbbra is azon dolgozik, hogy minden mezőgazdasági termelő számára stabil, tervezhető és igazságos gazdasági, illetve adózási környezetet biztosítson.
