A ragadozó atkák az integrált és biológiai növényvédelem egyik legfontosabb eszközei, különösen üvegházi és intenzív kertészeti kultúrákban. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható élőlények más atkák és egyes rovarok lárváinak, tojásainak fogyasztásával tartják kordában a kártevőpopulációkat. Alkalmazásuk lehetővé teszi a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentését, miközben szelektív, környezetkímélő és rezisztenciakímélő megoldást kínálnak. A modern hajtatott zöldség- és dísznövénytermesztésben ma már alapvető elemei az integrált növényvédelmi programoknak.
Miért különlegesek a ragadozó atkák?
A ragadozó atkák (Phytoseiidae család) természetes ellenségei számos gazdaságilag jelentős kártevőnek. A legismertebb célpontjuk a takácsatka, de több faj képes tripszek, levélatkák, sőt bizonyos molytetű-fajok lárváinak fogyasztására is.
A ragadozó atkák előnyei:
- szelektívek, nem károsítják a növényt
- nem hagynak szermaradványt
- nem alakul ki klasszikus értelemben vett rezisztencia
- alkalmazhatók ökológiai gazdálkodásban
- kompatibilisek számos más biológiai védekezési módszerrel
Leggyakrabban alkalmazott ragadozó atka fajok
1. Phytoseiulus persimilis
A klasszikus takácsatka-specialista. Kifejezetten a kétfoltos takácsatkára specializálódott, és nagy szaporodási rátája miatt gyorsan képes összeomlasztani a fertőzött populációt. Melegebb, párás környezetben érzi jól magát, ezért üvegházakban rendkívül hatékony.
- Felhasználás: paprika, paradicsom, uborka, eper, dísznövények.
2. Amblyseius swirskii (új nevén Neoseiulus swirskii)
Széles táplálkozási spektrumú ragadozó atka. Tripszlárvákat, molytetűtojásokat és egyes atkafajokat is fogyaszt. Preventív betelepítésre is alkalmas, mivel alternatív táplálékon (pl. pollen) is fennmarad.
- Felhasználás: paprika, uborka, dísznövények, bogyós kultúrák.
3. Neoseiulus californicus
Jól tűri a szárazabb körülményeket is. Szintén takácsatka-fogyasztó, de kevésbé specialista, mint a Phytoseiulus persimilis. Inkább megelőző, fenntartó jellegű védekezésben hasznos.
- Felhasználás: üvegházi és szabadföldi kultúrák.
Milyen kártevők ellen hatékonyak a ragadozó atkák?
A ragadozó atkák fő célpontjai:
- Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae)
- Tripszek (pl. nyugati virágtripsz)
- Levélatkák
- Egyes molytetű-fajok lárvái
A hatékonyság nagyban függ a környezeti feltételektől (hőmérséklet, páratartalom), a betelepítés időzítésétől és a populációdinamikától.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A ragadozó atkákat élő állapotban juttatják ki a kultúrába, általában hordozóanyaggal (pl. korpa, vermikulit). A kihelyezés történhet:
- szórással
- tasakos kiszerelésben (lassú, folyamatos kibocsátás)
- gócponti kezelés formájában
A siker kulcsa a korai felismerés és a megelőző jellegű alkalmazás. Ha a takácsatka-populáció már robbanásszerűen felszaporodott, a biológiai kontroll nehezebb.
Előnyök a kémiai védekezéssel szemben
- Nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idő
- Nincs maradékanyag-probléma
- Megőrzi a hasznos élő szervezeteket
- Csökkenti a rezisztenciakialakulás esélyét
- Fenntarthatóbb termesztési rendszerbe illeszthető
A kémiai atkaölők gyakori használata rezisztens takácsatka-populációk kialakulásához vezetett világszerte. A ragadozó atkák alkalmazása ezt a problémát jelentősen mérsékli.
Fontos környezeti feltételek
- Optimális hőmérséklet: 20–28 °C (fajtól függően)
- Megfelelő páratartalom (különösen Phytoseiulus esetében)
- Kerülni kell az erősen toxikus növényvédő szereket
- Figyelni kell a kompatibilitásra más készítményekkel
Az integrált növényvédelemben mindig szükséges ellenőrizni, hogy az alkalmazott rovarölő vagy gombaölő szer nem károsítja-e a betelepített ragadozó atkákat.
Szabadföldön is működik?
Szabadföldi alkalmazásuk korlátozottabb, mert az időjárási tényezők (UV-sugárzás, csapadék, hőingadozás) csökkenthetik a túlélési arányt. Ennek ellenére egyes kultúrákban – például szamócában vagy gyümölcsösökben – eredményesen használhatók.
Érdemes-e ragadozó atkákat használni kiskertben?
A ragadozó atkák alkalmazása nem kizárólag nagyüzemi hajtatásban indokolt, hanem tudatos kiskerti termesztésben is reális és hatékony megoldás lehet. Különösen akkor érdemes számításba venni őket, ha a kertész rendszeresen találkozik takácsatka- vagy tripszfertőzéssel, és szeretné csökkenteni vagy teljesen elhagyni a kémiai növényvédő szerek használatát. Zárt vagy félig zárt környezetben – fóliasátorban, kisebb üvegházban, erkélyládákban – a ragadozó atkák túlélési esélye és hatékonysága lényegesen jobb, mint teljesen nyílt szabadföldön, ahol az időjárás jelentős befolyásoló tényező.
Kiskertben külön előny, hogy a termesztett növényállomány kisebb, így a fertőzés korán észlelhető, ami a biológiai védekezés egyik alapfeltétele. A ragadozó atkák akkor működnek igazán jól, ha nem egy már súlyosan fertőzött állomány „tűzoltására” vetik be őket, hanem korai stádiumban, megelőző jelleggel kerülnek kihelyezésre. A házikerti környezetben további érv mellettük, hogy nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idő, így a termés azonnal fogyasztható marad.
Fontos ugyanakkor mérlegelni, hogy a biológiai védekezés élő szervezetekkel történik, tehát odafigyelést igényel. Erősen toxikus rovarölő szerek alkalmazása után a betelepítés nem javasolt, mert a maradék hatóanyag károsíthatja a ragadozó atkákat is. A kiskerti alkalmazás tehát azoknak ajánlható, akik tudatos, rendszeres megfigyelésen alapuló növényvédelmet folytatnak, és hajlandók a megelőző szemléletre áttérni.
Mikor kell telepíteni a ragadozó atkákat?
A telepítés időzítése kulcskérdés. A legtöbb ragadozó atka esetében akkor célszerű a betelepítés, amikor a kártevő még alacsony egyedszámban van jelen, vagy közvetlenül az első egyedek megjelenésekor. A takácsatka esetében ez rendszerint a levelek fonákán megjelenő első szívásnyomok és finom pókhálós szövedék észlelésekor következik be.
Hajtatott környezetben preventív telepítés is indokolt lehet, különösen olyan kultúrákban, amelyek ismerten érzékenyek a takácsatka vagy tripsz fertőzésre. Ilyen esetben a palánták kiültetése után 1–2 héttel történhet az első betelepítés, még a tömeges kártevő-megjelenés előtt. A megelőző stratégia célja, hogy a ragadozó populáció már jelen legyen, amikor a kártevő megjelenik.
Szabadföldön a telepítés akkor a legeredményesebb, amikor a hőmérséklet tartósan 18–20 °C fölé emelkedik, mivel a legtöbb faj ebben a tartományban aktív. Hideg, csapadékos időszakban a betelepítés hatékonysága csökkenhet. Fontos továbbá, hogy a kijuttatás ne közvetlenül erős napsütésben történjen, hanem inkább a kora reggeli vagy esti órákban.
Milyen mennyiség szükséges adott területre?
A szükséges egyedszám függ a választott fajtól, a fertőzés mértékétől és attól, hogy megelőző vagy kuratív céllal történik a telepítés. Általános irányszámként elmondható, hogy megelőző jelleggel 5–10 ragadozó atka/m² mennyiség elegendő lehet, míg enyhe fertőzés esetén 10–25 egyed/m² ajánlott. Erősebb fertőzésnél akár 50–100 egyed/m² is indokolt lehet a kezdeti populáció gyors felépítéséhez.
Kiskertben ez praktikusan azt jelenti, hogy például egy 20 m²-es fóliasátor megelőző kezelése esetén 100–200 egyed kijuttatása szükséges, míg fertőzés esetén 400–1000 egyedre lehet szükség. A forgalmazók jellemzően 1000, 2000 vagy 5000 egyedes kiszerelésben kínálják a készítményeket, így a terület nagysága alapján könnyen kalkulálható a szükséges mennyiség.
Fontos figyelembe venni, hogy a ragadozó atkák élő szervezetek, ezért egyszeri nagy dózis helyett gyakran hatékonyabb a kisebb mennyiségű, ismételt betelepítés. A populáció dinamikáját célszerű 7–10 naponta ellenőrizni, és szükség esetén utántelepítést végezni. A pontos dózist minden esetben a gyártó technológiai ajánlása alapján kell meghatározni, mivel az egyes fajok biológiája és predációs intenzitása eltérő.
Gazdasági szempontok
Első ránézésre a ragadozó atkák költségesebbnek tűnhetnek, mint egy permetezés. Ugyanakkor figyelembe kell venni:
- a kevesebb növényvédőszer-felhasználást
- a munkadíj csökkenését
- a rezisztencia miatti terméskiesés elkerülését
- az exportpiaci előnyöket (maradékanyag-mentesség)
Hajtatott zöldségtermesztésben ma már sok esetben alaptechnológiának számítanak.
Fotók: depositphotos.com
