Zöld utat kapott a hazai dinnyeszezon – új lendületben a magyar görög- és sárgadinnye

Bár a hűvös tavaszi időjárás késleltette az indulást, július elejétől már országszerte kapható a zamatos, kiváló minőségű magyar görög- és sárgadinnye. A termelők szerint idén sem lesz hiány belőle, a hazai ágazat ráadásul az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete közös szezonnyitó sajtótájékoztatóján.

Új technológia, új fajták, jobb minőség

Az elmúlt években átfogó technológiai váltás zajlott a magyar dinnyetermesztésben. A kevésbé korszerű, hagyományos fajták helyett egyre több a hibrid és oltott dinnye, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, jobban viselik a klimatikus szélsőségeket, és garantáltan jobb minőséget biztosítanak. A fóliás termesztés elterjedése pedig korábbra hozza a szezonkezdést.

Bár az utóbbi tíz évben csaknem felére csökkent a termőterület, a termésátlagok növekedésének köszönhetően a mennyiség nem esett vissza számottevően. A modern technológiák révén a hazai dinnye nemcsak szebb, hanem zamatosabb is lett. A megszokott édes, üde íz nem tűnt el – sőt, sok esetben javult a beltartalom és az ízélmény.

Változó fogyasztói igények, alkalmazkodó termelők

A vásárlók egyre inkább a kisebb, 4–6 kilogrammos, valamint a magszegény dinnyéket keresik, míg az áruházak polcain a jól ismert sötét csíkos, 4–8 kilós példányok dominálnak. A sárgadinnye esetében továbbra is a Gália és a Kantalup típus a legnépszerűbb.

Idén is bőséges a kínálat

A hideg tavasz miatt idén körülbelül két héttel később indult a betakarítás. Július 10-étől azonban már nagyobb mennyiségben jelennek meg a magyar dinnyék a piacokon és az üzletekben. A korai dinnyék döntően fóliasátrakból származnak, a szabadföldi termesztésű gyümölcsök nagyobb tételben most kerülnek forgalomba. Az egyidejű terméskötés miatt idén intenzívebb lehet az egyszerre megjelenő kínálat.

A szakértők szerint a termelők idén hektáronként átlagosan 50 tonnás termésátlagot érhetnek el, így körülbelül 175 ezer tonna görögdinnyére számíthatunk. Ebből nagyjából 110 ezer tonnát itthon fogyasztanak el, a fennmaradó mennyiség exportra kerülhet.

Több termőterület, erősebb koncentráció

2024-ben mintegy 3700 hektáron termesztenek görögdinnyét, ami 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. A növekedés főleg Kelet-Magyarországon látványos: ott 20 százalékos a bővülés. A legnagyobb termőterületek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében találhatók, egyenként több mint 1300 hektárral.

A sárgadinnye esetében még dinamikusabb volt a növekedés: 15 százalékkal bővült a termőterület, elérve az 500 hektárt. Bács-Kiskun vármegyében különösen nagy szerepe van ennek a termelési ágnak.

Újra erősödő exportlehetőségek

Az export területén hosszú évek után ismét pozitív jelek látszanak. 2023-tól újra növekszik a kivitel, 2024-ben már 46 ezer tonnára rúgott az exportált mennyiség. A fő piacok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Németország.

A kereslet ezekben az országokban újra élénkül, részben azért, mert a mediterrán országokban a klímaváltozás és a szállítási költségek miatt egyre nehezebb és drágább minőségi dinnyét előállítani és szállítani. Így a magyar termék újra előnybe kerülhet, különösen akkor, ha a termelők tudatosan igazodnak a külföldi ízlésekhez és piaci igényekhez.

Ugyanakkor az exportpiacok bővítéséhez és a meglévők megtartásához elengedhetetlen a termelői szerveződések megerősítése. Csak közösen, szervezett formában lehet megfelelő volumenű, egységes minőségű áruval jelen lenni a külpiacokon.

Import és együttműködés a kereskedelemmel

Importdinnyével leginkább a szezon kezdetéig találkozhatunk a boltokban. Mennyisége változó, 14 és 28 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. A piaci folyamatok függnek az időjárástól, valamint a hazai dinnye megjelenésének időzítésétől.

A dinnyetermelők és a kereskedelmi láncok közötti együttműködés folyamatos. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete évek óta dolgozik azon, hogy harmonizálják az értékesítési folyamatokat. A termelők mára alkalmazkodtak az áruházi elvárásokhoz: egységesebb a válogatás, a csomagolás és a szállítás is, ami exportpiacon is versenyképesebbé tette a magyar dinnyét.

A dinnye egészséges, népszerű és egyre fontosabb a hazai fogyasztók körében

A görögdinnye fogyasztása Magyarországon átlagosan 10–12 kilogramm per fő évente, és ez a szám stabil vagy enyhén növekvő tendenciát mutat. A keresletet főként az időjárás befolyásolja: meleg nyarakon lényegesen több fogy.

A vásárlók számára fontos üzenet, hogy a hazai dinnye minőségben messze megelőzi az importot. A hazai éghajlati viszonyok – különösen a nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozás – hozzájárulnak a dinnyék komplexebb ízvilágához: a cukor- és savtartalom aránya kiegyensúlyozottabb, mint a mediterrán országokban termesztett dinnyéké.

A görögdinnye nemcsak finom, hanem kifejezetten egészséges is. Több mint 90%-a víz, így kiválóan hidratál. Ásványi anyag-tartalma (kálium, magnézium, kalcium, vas) felülmúlja számos más gyümölcsét. Kutatások szerint rendszeres fogyasztása javítja a tápanyagbevitelt, csökkenti a hozzáadott cukrok és zsírok arányát az étrendben.

NAK