Aszállyal érintett területek nagysága / MTI
Elkezdődött az aratás Békés vármegyében, az aszály miatt a kalászosok fejlődése és terméshozamai elmaradnak a vártól – tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatóság kedden közleményben az MTI-t, miután megkezdte munkáját a Békés Vármegyei Aratási Koordinációs Bizottság.
Az adatok szerint őszi árpát csaknem 31 ezer hektáron vetettek, a héten várhatóan be is fejeződik az aratása. A termésmennyiség nagy szóródást mutat 4-7,5 tonna/hektár között; 90 százalékos betakarítottságnál a termésátlag 5 tonna hektáranként. A gazdálkodók szerint a mostani árpahibrideknek hektáronként 6-8 tonnát kellene hozniuk. Az árpa alulról a csapadékhiány miatt szárad, felülről pedig az erős UV-sugárzás égeti.
A felvásárlási ár 59-62 ezer forint között mozog tonnánként, a gazdák szerint ez a „beművelési” költségre is kevés, hiszen a műtrágya, a gombaölő- és gyomirtó szerek, valamint az üzemanyag ára is emelkedik – közölték.
Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatóságának alelnöke a közlemény szerint úgy nyilatkozott, „kezdetben ígéretesnek tűnt az árpatermés, de végül sok az apró, aszalt szem, hektáronkénti hozama alacsonyabb a reméltnél, így az árpa az idén biztosan veszteséges lesz”.
Az 1130 hektáron vetett rozst szinte teljes egészében zölden, úgynevezett szenázsnak takarították be, 20 tonna/hektár zöldtömeggel. A bizottsági jelentés szerint a magborsó – amelyet 4100 hektáron termelnek – betakarítottsága 60 százalékon áll, a termésátlag hektáronként 2 tonna, a felvásárlási ár tonnánként 130-140 ezer forint.
Az őszi búza betakarítása a hétvégén indul, egybe fog csúszni a repce aratásával. Előbbit Békésben 107 ezer, utóbbit csaknem 9700 hektáron vetettek.
A Békés Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának adatai szerint főként az utóbbi két héten csaknem 600 aszálykár bejelentés történt, jellemzően kalászosok tekintetében. Tavaly október óta a vármegyében 200-250 milliméter csapadék hullott, az idén júniusban csak lokálisan fordult elő csapadék, a vármegye nagy része nem kapott esőt.
Száz-kétszáz milliméter áztató esőre lenne szüksége egyebek mellett a kukoricának is. „Egy ilyen csapadék még képes lenne 2-3 méteresre növelni a növényeket, és elősegítené a kukoricacső megfelelő szemtelítődését” – mondta Bozó József.
Az aszály egyetlen pozitívuma, hogy a parlagfű fejlődését is gátolja, jelentős fertőzöttség eddig nem jellemző, nagyobb probléma a nyár második felében szokott előfordulni
– hangzott el a bizottsági ülésen.
Ott kiderült az is, hogy az idei évi egységes kérelmek beadása alapján Békés vármegyében birtokkoncentráció mutatkozik meg: 11 846 kérelmet adtak be, ami az előző évhez képest (12 389) csökkenést jelent darabszámban, azonban a terület nem csökkent (körülbelül 433 ezer hektár).
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Ismét meghirdeti a nagyvállalati-startup programját a NAK
Jól halad az Agro-ökológiai Program támogatásainak kifizetése
Újabb változások jönnek a fúrt kutaknál
Mehetnek a magyar agrártermékek Japánba
Továbbra sem engedi be Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékeket
A jövő mezőgazdasága algoritmusokon alapul
Nem valószínű medárdi fordulat, fokozódni fog az aszály
Csemői kistermelői húsüzemet záratott be a Nébih
A vízmegtartás az aszály elleni védekezés kulcsa