Március a beltéri palántanevelés egyik legintenzívebb hónapja. A legtöbb melegigényes zöldség ilyenkor kerül vetésre, hogy májusra erős, kiültetésre alkalmas növényeket kapjunk. A paradicsom, paprika, padlizsán, zeller, korai káposztafélék, póréhagyma és számos egynyári virág vetése március első felében időszerű.
Fény – a legkritikusabb tényező
A palántanevelés leggyakoribb hibája a fényhiány. Márciusban ugyan hosszabbodnak a nappalok, de az ablakpárkányon nevelt növények még mindig gyakran megnyúlnak. A megnyurgult, vékony szárú palánta később gyengébben fejlődik és sérülékenyebb lesz.
A megoldás:
- Déli fekvésű, világos ablak
- Napi forgatás az egyenletes fejlődésért
- Szükség esetén növénynevelő LED-lámpa használata napi 12–14 órában
A paradicsom különösen érzékeny a fényhiányra, ezért ennél a növénynél a pótfény gyakran indokolt.
Hőmérséklet és csírázás
A csírázási hőmérséklet fajonként eltérő. A paprika és padlizsán 22–25 °C talajhőmérsékleten csírázik megbízhatóan, míg a paradicsom 20–22 °C-on is jól indul. A kelés után viszont célszerű néhány fokkal hűvösebb környezetbe tenni a palántákat, hogy ne nyúljanak meg.
Fontos szabály, hogy a túlöntözés legalább akkora probléma, mint a kiszáradás. A palántadőlés nevű gombás betegség gyakran a túl nedves közeg és a rossz szellőzés következménye.
Tűzdelés és gyökérfejlődés
Amikor megjelenik az első valódi levélpár, a palántákat külön cserepekbe kell ültetni. A tűzdelés serkenti a gyökérzet fejlődését és erősebb növényt eredményez. Paradicsomnál a szár mélyebbre ültetése kifejezetten előnyös, mert a szár mentén járulékos gyökereket fejleszt.
A palántanevelés során mérsékelt tápanyag-utánpótlás is indokolt lehet, különösen, ha a növények több hetet töltenek cserépben. Enyhe, alacsony koncentrációjú tápoldat alkalmazása elegendő.
Fotó: depositphotos.com
