
Horvátországban lépfene-járvány miatt pusztult el hirtelen számos szarvasmarha Split-Dalmát és Šibenik-Knin megyék területén – jelentette be hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium. A hatóságok azonnali intézkedéseket hoztak: korlátozási zónákat jelöltek ki az érintett térségekben, valamint megkezdték az állatok kötelező oltását a további fertőzések megelőzése érdekében.
A zárlat több járásra is kiterjed mindkét megyében, a helyzetet fokozott figyelemmel kísérik.
A Horvát Állatorvosi Intézet (HVI) múlt péntek este erősítette meg először a lépfene jelenlétét, miután Vrlika járásban végzett laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredményt hoztak. Másnap, szombaton további két fertőzés igazolódott be Maovica térségéből származó, elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.
A helyi sajtó már két héttel korábban hírt adott a szokatlan marhaelhullásokról, amelyek különösen aggasztóak voltak, mivel az állatok látható tünetek nélkül pusztultak el.
A hivatalos állatorvosi vizsgálatok gyorsan megkezdődtek, és a hatóságok az állati tetemekből származó mintákat laboratóriumba küldték, hogy kizárják a fertőző bakteriális vagy vírusos eredetet.
A minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a lépfenét a Bacillus anthracis nevű baktérium okozza. Ez a kórokozó különösen veszélyes abból a szempontból, hogy ellenálló spórákat képez, amelyek évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak a talajban. A betegség zoonózis, vagyis állatról emberre is terjedhet, ezért a védekezés nem csupán állategészségügyi, hanem közegészségügyi kérdés is.
A lépfene elsősorban kérődzők körében halálos lefolyású, ráadásul gyakran nincsenek egyértelmű előjelei. A fertőzött állatoknál támolygás, remegés, légzési nehézség és emésztőrendszeri problémák léphetnek fel, de az elhullás sokszor hirtelen történik. A tetemek gyorsan felfúvódnak, és a testnyílásokból véres váladék szivárog, ami tipikus tünet a szakemberek számára.
A fertőzött állatok kezelése nem lehetséges, ezért a hatóságok azonnali járványügyi intézkedéseket rendeltek el. Ezek között szerepel a fertőzött területeken az állatok mozgásának korlátozása, a tetemek biztonságos és ellenőrzött megsemmisítése, az állattartó helyek fertőtlenítése, a rágcsálók irtása, valamint a marhák kötelező vakcinázása.
A lépfene különböző módokon terjedhet:
gyakran a szennyezett takarmány (például fű vagy széna) elfogyasztása révén kerül be az állat szervezetébe, de a spórák belélegzése a poros környezetből szintén fertőzést okozhat. A baktérium akkor képez spórát, amikor oxigénnel találkozik – ez különösen akkor következik be, ha a tetemet felnyitják vagy nem megfelelően ártalmatlanítják. A spórák hosszú éveken át életképesek maradnak a talajban és a vízforrásokban is, ezért a járvány utóhatásai hosszabb távon is jelentkezhetnek.
Bár emberi megbetegedés ritkán fordul elő, az nem zárható ki, főként, ha a fertőzött állattal vagy annak testnedveivel, szöveteivel kerül kapcsolatba valaki. A mezőgazdaságban dolgozók, állatorvosok, vágóhídi munkások különösen veszélyeztetettek lehetnek, ha nem megfelelő védőfelszereléssel dolgoznak.
A horvát hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a fertőzés további terjedésének megelőzésére, és felhívják az állattartók figyelmét, hogy azonnal jelentsék, ha gyanús tüneteket vagy elhullást észlelnek az állományaikban. A megelőző intézkedések és a vakcinázás folyamatosan zajlik, és a helyi közösségek részletes tájékoztatást kapnak a szükséges tennivalókról.
A horvát mezőgazdasági minisztérium figyelmeztetése szerint a helyzet komolysága ellenére nincs ok pánikra, ha az előírásokat minden érintett betartja. Az eddigi tapasztalatok szerint a fertőzés gócpontjai lokalizálhatóak, és a lépfenével szembeni állami intézkedések megfelelően működnek a járvány megfékezésére.
MTI
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
Újra terjed a juh- és kecskehimlő: Magyarország szigorítja az ellenőrzést
Ismét megjelent az afrikai sertéspestis a határ mentén
Milliárdos támogatás a hazai halgazdálkodásnak – indulnak az akvakultúra- és halfeldolgozási pályázatok