Hőstressz hatásai a haszonállatokra

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a tartósan magas hőmérsékletű időszakok, amelyek komoly kihívást jelentenek a haszonállattartásban. A hőstressz akkor alakul ki, amikor a környezeti hőmérséklet és páratartalom együttesen meghaladja az állat hőleadó képességét, és a szervezet hőháztartása felborul. A jelenség nemcsak az állatok közérzetét rontja, hanem jelentős gazdasági veszteségeket is okoz, mivel csökken a termelési teljesítmény, romlik a szaporodási mutató és nő a megbetegedések kockázata.

A hőstressz élettani hatásai

Hőstressz során az állat szervezete fokozott erőfeszítéseket tesz a testhőmérséklet csökkentésére, például lihegéssel, fokozott izzadással vagy a takarmányfelvétel mérséklésével. Ennek következtében romlik az emésztés hatékonysága, csökken az energia- és tápanyagfelvétel, valamint felborul a hormonális egyensúly. A vérkeringés a bőrfelszín felé terelődik a hőleadás érdekében, ami a belső szervek oxigénellátását mérsékli, gyengítve az immunrendszer működését.

Leggyakoribb hőstressz tünetek

A hőstressz jelei fajonként eltérőek lehetnek, de számos általános tünet megfigyelhető. Ilyen a lihegés, a fokozott nyálzás, a csökkent takarmány- és vízfogyasztás, vagy éppen ellenkezőleg, a túlzott vízivás. Gyakori a letargia, a mozgáskerülés, a szokatlan testtartás, a tejhozam csökkenése és a termelési mutatók romlása. Előrehaladott állapotban remegés, koordinációs zavarok és hőguta is kialakulhat, ami az állat életét veszélyezteti.

Termelési teljesítményre gyakorolt hatások

Tejelő szarvasmarháknál a hőstressz jelentősen csökkenti a napi tejhozamot, és rontja a tej beltartalmi értékeit, például a fehérje- és zsírtartalmat. Hízómarhák és sertések esetében lassabb gyarapodást, rosszabb takarmányhasznosulást és magasabb elhullási arányt eredményez. Baromfiknál csökken a tojástermelés, romlik a tojáshéj minősége, és megnő a hirtelen elhullások kockázata, különösen a nagy melegben.

Szaporodásbiológiai következmények

A hőstressz a szaporodási mutatókat is rontja. Teheneknél csökken az ivarzás intenzitása, a vemhesülési arány, és nő a korai embrióelhalás kockázata. Bikáknál a spermiumszám és -minőség jelentősen romlik. Sertéseknél hosszabbá válhat a két ellés közötti időszak, a kocák kisebb alomszámot hozhatnak világra. Baromfiknál a termékenységi arány és a keltethetőség is visszaesik, ami a tenyésztési hatékonyságot csökkenti.

Egészségügyi kockázatok

A hőstressz növeli a hőguta, a kiszáradás, a légzőszervi és emésztőszervi betegségek előfordulását. Az immunrendszer gyengülése miatt a baktériumos és vírusos fertőzések gyakrabban jelennek meg. A magas hőmérséklet kedvezhet a paraziták elszaporodásának is, ami további stresszfaktort jelent az állatok számára. Súlyos esetekben a hőstressz közvetlenül halálos kimenetelű lehet.

Állatfajonkénti hatásvizsgálat

Szarvasmarha:

A hőstressz csökkenti a tejhozamot, rontja a tej beltartalmát, és súlyos szaporodási zavarokat okoz. A legérzékenyebbek a nagy tejtermelésű tehenek, amelyeknél a hőterhelés gyorsan gazdasági veszteséghez vezet.

Sertés:

A sertések rosszul viselik a meleget, mivel korlátozott az izzadási képességük. A hízlalási időszak meghosszabbodik, a takarmányértékesítés romlik, és nő az elhullás kockázata. Kocáknál a hőstressz vetélést vagy kisebb alomszámot okozhat.

Baromfi:

A magas hőmérséklet csökkenti a tojástermelést, rontja a héj minőségét, és növeli a mortalitást, főként a brojlercsirkéknél. A melegben a takarmányfelvétel visszaesik, ami lassabb növekedést eredményez.

Juh és kecske:

Bár ellenállóbbak a meleggel szemben, extrém hőségben náluk is csökken a takarmányfelvétel és a termelési mutatók, valamint nő a kiszáradás veszélye.

Megelőzés és enyhítés

A hőstressz mérséklése érdekében a gazdálkodóknak több tényezőre is figyelniük kell. Fontos az árnyékolás, a természetes vagy mesterséges szellőztetés biztosítása, párologtató hűtőrendszerek alkalmazása és a friss, hűvös ivóvíz folyamatos elérhetősége. A takarmányozás módosítása – például a nagyobb energiasűrűségű, könnyen emészthető takarmányok etetése – segíthet a hőség idején. A munkafolyamatokat és az állatok mozgatását a hűvösebb napszakokra célszerű időzíteni.

Gazdasági jelentőség

A hőstressz miatti termeléskiesés, a szaporodási problémák, a többlet állategészségügyi költségek és az elhullások együttesen jelentős veszteséget okoznak az ágazatban. A megelőzés érdekében tett beruházások – például hűtőrendszerek, árnyékolók telepítése – hosszú távon megtérülnek, mivel javítják az állatok jólétét és termelékenységét. A klímaváltozás előrehaladtával a hőstressz elleni védekezés egyre fontosabb versenyképességi tényező lesz az állattenyésztésben.

Fotó: depositphotos.com