Egy friss magyar–olasz kutatás kimutatta, hogy a madarak és denevérek nem csupán a természet sokszínűségét gazdagítják, hanem a szőlőtermelők értékes szövetségesei is lehetnek. Ezek a repülő ragadozók jelentősen mérséklik a kártevők számát, így közvetlenül hozzájárulnak a terméskiesés csökkentéséhez. A vizsgálatok szerint az erdős környezet különösen kedvez a jelenlétüknek, ami még hatékonyabb kártevő-szabályozást tesz lehetővé, és növeli a szőlőültetvények hozamát.
A modern mezőgazdaság intenzív módszerei (pl. fokozott növényvédőszer-használat) komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel számos kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában. Közös kutatásuk kimutatta,
ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
A kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai vs. integrált) és táji környezet (erdős vs. nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra.
„Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN ÖK terepi tanulmányt vezető kutatója.
Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét.
A tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben.
A kutatás vezető szerzője, Batáry Péter hozzátette: „A kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben.”
A magyar és olasz kutatók eredményeit a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták.
Forrás: hun-ren.hu
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
3,8 milliárd forintot rendelt a kormány a szőlőkabóca elleni küzdelemre
Védekezési akcióterv készült az aranyszínű sárgaság szőlőbetegség ellen
Mi a különbség a prosecco és a pezsgő között?