augusztus 31, 2025

Bizonytalan jövő elé nézhet a hazai dohánytermesztés

dohánytermesztés

Terjedelmes riportot közölt az Index a magyar dohánytermesztés helyzetéről. A portál szerint a magyar dohánytermesztés jövője egyre bizonytalanabbá válik a jövedéki adóemelések, a feketepiac térnyerése és a szabályozás bizonytalansága miatt, miközben az EU piacán magas a kereslet.


A magyar dohánytermesztés helyzete egyre kritikusabbá válik, annak ellenére, hogy az Európai Unió piacán továbbra is magas kereslet mutatkozik. A Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetsége (MADOSZ) szerint az ágazatot sújtó problémák – a jövedéki adóemelések, a feketepiac térnyerése és a szabályozás bizonytalansága – komoly fenyegetést jelentenek a dohánytermesztők számára.

A gazdák figyelmeztetnek: ha nem születnek gyors és hatékony intézkedések, a dohánytermesztés könnyen a túlélésért folytatott küzdelem szimbólumává válhat.

Az ófehértói Fejértó Szövetkezet dohányföldjén tartott, a MADOSZ által szervezett egyeztetésen az Agrárminisztérium, a termelők és a politikai döntéshozók is kifejezték aggodalmukat. Ófehértó, Északkelet-Magyarország központja, a dohánytermesztés egyik hagyományos fellegvára, ahol a növény kultúrája nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bír. Simon József, Ófehértó polgármestere is arra figyelmeztetett:

„Ófehértó szempontjából tragikus lenne, ha ez a növény nem lenne”

– utalva a helyi gazdaság és munkahelyek fontosságára.

A dohánytermesztés helyzete különösen bonyolulttá vált az elmúlt években. A magas élőmunka-igény miatt a szektor jelentős foglalkoztatási szerepet játszik: „Magyarországon 11 ezer ember dolgozik közvetlenül a dohányföldeken” – hangsúlyozta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. Azonban a gazdák számára a jövedelmezőség biztosítása és a fenntarthatóság kérdése egyre nehezebb: Kocsis Miklós dohánytermelő szerint az ágazatot leginkább az adópolitika és a feketepiac erősödése fenyegeti. Az illegális cigarettakereskedelem mértéke Magyarországon meghaladja a 10 százalékot, míg

Nyugat-Európában akár 30 százalékot is elérhet.

A helyzet különös paradoxont rejteget: az uniós jövedékiadó-emelés célja a dohánytermékek fogyasztásának csökkentése, ám valójában a fogyasztók olcsóbb alternatívákat keresnek, így az illegális piac még inkább megerősödik. „A dohányosok nem szoknak le egyik napról a másikra, inkább olcsóbb alternatívát keresnek – sokan az illegális piacon” – mondta Kocsis Miklós, aki azt is hozzátette: „a cigaretta ára fele vagy harmada a legálisnak, minősége viszont – ellenőrzés híján – kétséges.” A gazdák a legális piac mellett a munkahelyek megőrzésére is törekednek. Az állam által biztosított foglalkoztatási támogatások, bár nem oldják meg az ágazat hosszú távú problémáit, kulcsfontosságúak a szektor fennmaradásához. Kocsis Miklós kiemelte: „Ebben a környezetben kulcsfontosságú a magyar állam által biztosított foglalkoztatási támogatás. Bár uniós szabályozás tiltja a közvetlen termesztési támogatást, a gazdák a munkaerő-igényre hivatkozva mégis részesülhetnek segítségben.”

„Ez hektáronként 900 ezer forintot jelent, ami önmagában nem oldja meg a problémákat, de elengedhetetlen a folytatáshoz”

Bár az új dohányzási formák, mint az e-cigaretta és nikotinpárnák terjedése is érzékelhető, a hagyományos dohánytermelés számára továbbra is biztos piaca van.

„Az EU dohányéhsége akkora, hogy ha a magyar gazdák háromszoros mennyiséget állítanának elő, azt is felszívná a piac”

– mondta Kocsis Miklós. A kérdés tehát nem az értékesítés, hanem a megélhetés és a fenntarthatóság. Az uniós jövedékiadó-emelés, ha végrehajtásra kerül, a feketepiac erősödésével, valamint a jogkövető gazdák nehéz helyzetbe kerülésével járhat. A dohánytermesztők számára tehát a jövő egyre bizonytalanabbá válik. Ha nem születnek átgondolt és minden érintett fél számára előnyös döntések, a magyar dohánytermesztés könnyen a túlélésért folytatott küzdelem szimbólumává válhat – szemlézte a hirado.hu.

Fotó: depositphotos.com