
Az aranyszínű sárgaság gyors terjedésére reagálva a kormány átfogó cselekvési tervet fogadott el a borágazat védelmére – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A 19 vármegyéből már 13-ban kimutatott, emberre és borra nem veszélyes, ám a szőlőre pusztító kór ellen országos felderítés, megerősített laborkapacitás és a szüret utáni, helyenként légi permetezésre is kiterjedő növényvédelmi program indul. A hegybírók felhatalmazást kapnak a fertőzött ültetvények gyors felszámolására, miközben a tanúsított belföldi szaporítóanyag használatát ösztönzik, a Nébih pedig soron kívül bírálja el a szükséges növényvédőszer-kérelmeket – közölte szerdai videóüzenetében az agrárminiszter.
Nagy István a közösségi oldalán bejelentette, hogy határozott, gyors és koordinált védekezési akcióterv készült a terjedő szőlőbetegség ellen. Az aranyszínű sárgaság jelenlétét a 19 vármegyéből 13-ban igazolták, különösen Zalát és a Balaton környékét érinti. Emberre nem veszélyes, a borba sem jut át, de a szőlőben rendkívüli károkat okoz. Gyógymód nem ismert ellene, kordában tartani csak a kórokozó terjesztője, vagyis az amerikai szőlőkabóca elleni fellépéssel lehet – hangsúlyozta.
A tárcavezető kifejtette, hogy a több intézkedésből álló akcióterv részeként országos felderítés kezdődik. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) növényegészségügyi szemlecsoportokat szervez, ezek országszerte bejárják az ültetvényeket, a laboratóriumi kapacitások pedig bővülnek a minták hatékony kiértékelése érdekében.
A kabócapopuláció a szüret utáni kezelésekkel is gyéríthető, ezért országos növényvédőszeres program indul, a legsúlyosabban érintett területeken légi permetezéssel védekeznek.
Döntés született arról is, hogy a hegybírók felhatalmazásával a fertőzött szőlőültetvényeket gyorsabban lehessen felszámolni. Ösztönzik továbbá a fertőzésmentes, belföldi előállítású, tanúsított szaporítóanyag használatát, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig soron kívül vizsgálja a lehetséges növényvédők kérelmeit – mondta.
Nagy István hangsúlyozta, hogy a szőlő védelme nemcsak gazdasági, hanem turisztikai és nemzeti érdek is, ezért a szőlősgazdák számíthatnak a kormányra. „Együtt minden eddiginél hatékonyabban lehet megvédeni a szőlőültetvényeket” – tette hozzá.
MTI
Fotó: depositphotos.com
Népszerű cikkek a rovaton belül
3,8 milliárd forintot rendelt a kormány a szőlőkabóca elleni küzdelemre
Mi a különbség a prosecco és a pezsgő között?
Csemegeszőlő Magyarországon: lehetőség vagy lemaradás?