Fotó: Gerd Altmann / Pixabay
A magyar ökológiai gazdálkodás újabb mérföldkőhöz érkezett: a tanúsított öko területek nagysága már átlépte a 300 ezer hektárt, és az ágazat az évtized végéig további jelentős bővülés előtt áll. A Vetőmag Szövetség szerint az EU támogatási ösztönzői és az új hazai ötéves program együttesen dinamikus fejlődést hoznak, amely az öko vetőmagok iránti kereslet növekedését is maga után vonja. Bár Magyarország még felzárkózó szereplő az uniós rangsorban, több területen – például a gyümölcsültetvények esetében – már az átlag fölött teljesít. Az ágazat fejlődését ugyanakkor továbbra is fékezi a feldolgozóipar korlátozott kapacitása és az importtal való árverseny, miközben a következő évtizedben fokozatosan kötelezővé válik az öko vetőmag használata.
Mikó Péter, a VSZT öko vetőmag munkacsoportjának elnöke a közleményben kiemelte: az EU támogatási ösztönzőivel és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programmal a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, a tanúsítással érintett területek mérete már meghaladja a 300 ezer hektárt. Ugyanakkor Magyarország az EU-ban a felzárkózó tagállamok között van a 6,3 százalékos öko terület arányával az EU 10,5 százalékos átlagával szemben.
A gyümölcsültetvények esetében viszont az uniós átlag fölött áll Magyarország – ismertette Mikó Péter, hozzátéve: a rét és a legelő dominál az öko területek között 55 százalékkal, ezt követik a szántók (36 százalék), majd a dinamikusan növekvő öko gyümölcsültetvények (7 százalék).
Az elemzés szerint a hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, emellett az olajipari növények közül a napraforgó és szója, továbbá a borsó, valamint lucerna, kukorica feldolgozása is jelentős. A feldolgozást nem igénylő növények elsősorban a hazai friss piacon kelnek el, míg a tömegtermelést biztosító gabonafélék és ipari növények nagy része exportra kerül.
Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban – hívták fel a figyelmet a közleményben.
A vetőmag szövetség szerint a hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére – jegyezték meg.
A VSZT kiemelte: az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, hiszen a visszafogott vetőmag mellett szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák. A fajtakínálat jelenleg gyérnek számít még azoknál a fajoknál is, amik már évek óta, rendszeresen megtalálhatók a Nébih által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisban.
Mikó Péter hangsúlyozta: a hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzák az öko területek részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését. Emellett 2036-ig, az öko szektorban a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig – a csávázatlan konvencionális vetőmag használatára irányuló, derogáció-kérelmezési lehetőség megszüntetéséig – már csak 10 év van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható – húzta alá.
MTI
