A biológiai növényvédelem egyik legizgalmasabb és egyre szélesebb körben alkalmazott területe a kórokozó gombák elleni védekezés élő antagonista gombákkal. Ezeket a köznyelv gyakran „ragadozó gombáknak” nevezi, bár szakszerűbb megfogalmazásban antagonista vagy hiperparazita gombákról beszélünk. Lényegük, hogy a növényt károsító kórokozó gombákat közvetlenül elpusztítják, kiszorítják vagy versengéssel gátolják fejlődésüket. Alkalmazásuk különösen a metszési sebek védelmében és a talajeredetű fertőzések megelőzésében jelent áttörést.
Mit nevezünk „ragadozó gombának”?
A gyakorlatban leggyakrabban a Trichoderma nemzetségbe tartozó fajokat használják biológiai védekezésre, például a Trichoderma harzianum vagy a Trichoderma atroviride törzseit. Ezek a talajban természetesen is előforduló mikroorganizmusok, amelyek gyors növekedésükkel és intenzív enzimműködésükkel képesek lebontani más gombák sejtfalát.
Hatásmechanizmusuk többirányú:
- Hiperparazitizmus: közvetlenül megtámadják és lebontják a kórokozó gomba hifáit.
- Kompetíció: elfoglalják az életteret és a tápanyagot a sebzési felületen vagy a gyökérzónában.
- Antibiotikus hatás: olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a patogén gombák fejlődését.
- Indukált rezisztencia: serkentik a növény saját védekező mechanizmusait.
Metszési sebek védelme élő gombákkal
A gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben és díszfáknál a metszés az egyik legkritikusabb fertőzési kapu. A friss sebzéseken keresztül olyan kórokozók juthatnak be, amelyek fatestben élősködnek, majd évek alatt súlyos károsodást okoznak.
A biológiai védekezés lényege, hogy a metszést követően – lehetőleg néhány órán belül – a sebfelületre antagonista gomba készítményt juttatnak. A Trichoderma gyors kolonizációja megelőzi, hogy a kórokozó gomba megtelepedjen. Gyakorlatilag „biológiai pajzsot” képez a seben.
Ez különösen fontos lehet:
- szőlőben (fatestbetegségek megelőzése),
- almás és csonthéjas gyümölcsösökben,
- dió- és mandulaültetvényekben,
- díszfák esetében.
Ragadozó gombák a gyökérzónában alkalmazva: talajeredetű kórokozók ellen
A másik fő alkalmazási terület a gyökérfertőzések megelőzése. Ültetés előtt a palánták gyökerét be lehet mártani antagonista gombát tartalmazó oldatba, vagy a talajba lehet bekeverni a készítményt. A gyökérfelszínen megtelepedve a hasznos gomba versenyelőnyhöz jut a talajlakó patogénekkel szemben.
Ilyen kórokozók lehetnek például:
- Fusarium fajok,
- Pythium fajok,
- Rhizoctonia fajok,
- egyes Verticillium fajok.
A gyökérkörnyezet kolonizálása révén a növény egészségesebb, erőteljesebb gyökérzetet fejleszt, ami közvetve a tápanyagfelvételt és a stressztűrést is javítja.
Hogyan pusztítják el a ragadozó gombák a kórokozókat?
A hiperparazitizmus során az antagonista gomba szó szerint rátekeredik a kórokozó gomba hifájára, majd enzimekkel lebontja annak sejtfalát. Ezek az enzimek – például kitinázok és glükanázok – a patogén sejtfalának szerkezeti elemeit bontják le. A folyamat eredményeként a kórokozó hifa elhal, és az antagonista gomba hasznosítja annak tápanyagait.
Emellett számos törzs képes olyan másodlagos anyagcseretermékeket előállítani, amelyek gátolják a csírázást vagy a micéliumnövekedést. Ez a kombinált hatás teszi őket hatékonnyá még magas fertőzési nyomás mellett is.
A ragadozó gombák előnyei a kémiai gombaölőkkel szemben
A biológiai védekezés élő gombákkal több szempontból is előnyös:
- nincs maradékanyag-probléma,
- nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idő,
- alacsony rezisztenciakialakulási kockázat,
- hosszabb távú, fenntartható egyensúly kialakítása a talajban,
- kompatibilitás ökológiai gazdálkodással.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek nem „kontakt fungicidek”, amelyek azonnal sterilizálnak egy fertőzött felületet. Hatásuk biológiai folyamatokon alapul, ezért időre és megfelelő környezeti feltételekre van szükség.
Mikor és hogyan érdemes alkalmazni a ragadozó gombákat?
Metszési seb kezelésénél:
- közvetlenül a metszést követően,
- száraz időben,
- lehetőleg 10 °C feletti hőmérsékleten,
- a sebfelület teljes befedésével.
Gyökérkezelésnél:
- ültetés előtt gyökérmártással,
- palántaneveléskor öntözővízzel kijuttatva,
- talajba keverve granulátum formájában.
A siker kulcsa az, hogy az antagonista gomba előbb kolonizálja a felületet, mint a patogén.
Van-e értelme a ragadozó gombáknak a kiskertben?
Házikertben különösen indokolt lehet a használatuk, ha visszatérő probléma a talajeredetű hervadás vagy a metszési sebek fertőződése. Kis területen a célzott, megelőző alkalmazás költséghatékony lehet, különösen magas értékű növények – például szőlő, dió, gyümölcsfák vagy dísznövények – esetében.
A házikerti felhasználónak azonban tudnia kell, hogy az élő készítmények érzékenyek a szélsőséges hőmérsékletre és UV-sugárzásra, valamint egyes fungicidekkel nem kompatibilisek.
A ragadozó gombák gazdasági- és technológiai jelentősége
A ragadozó (antagonista) gombák alkalmazása különösen ott válik stratégiai jelentőségűvé, ahol a fatestbetegségek vagy talajlakó patogének hosszú távon komoly gazdasági kárt okoznak. A megelőző védekezés költsége rendszerint alacsonyabb, mint egy már kialakult fertőzés kezelése vagy az ültetvény pótlása.
Az élő mikrobiológiai készítmények alkalmazása nem csupán alternatíva, hanem egyre inkább a fenntartható növényvédelmi technológiák alapköve. A szemlélet lényege nem a kórokozók teljes kiirtása, hanem az ökológiai egyensúly helyreállítása és fenntartása a növény környezetében.
Fotó: depositphotos.com
