Fotó: Facebook / Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Hatalmas pusztítást végzett a szőlőkben és a gyümölcsösökben a május elsején jött váratlan fagy Bács-Kiskun vármegyében. Akár több száz milliárd forintos kár is keletkezhetett, ráadásul nem zárható ki, hogy még a jövő évi termést is elpusztította a májusi fagy.
„Egy hajósi szőlőtábla szélén vagyunk, ez a szőlőtábla május elsején éjszaka, péntek hajnalra súlyos fagykárt szenvedett el, mint a vármegye szinte összes szőlőterülete a kunsági és a hajós-bajai borvidéken” – mondta Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője a Facebookra felföltött videójában.
A felvételen jól látható, ahogy a szőlőtőkék szinte teljes egészében elfagytak.
A május elsején annyira hideg volt, hogy még egy több mint nyolcvanéves hidegrekord is megdőlt.
Ugyanakkor nem csak a szőlőket érintette a váratlan fagy. Bányai Gábor szerint a szilvás, meggyes, a cseresznyés, a körtés, almás, kajszi és őszibarackos gazdák hasonló károkat szenvedtek el.
„Az éves termésüket, lehet a jövő évit is a természet éjszaka leszüretelte. Őszinte részvétem mindannyiunknak, mi is így jártunk az almásunkkal” – fogalmazott a politikus, aki azt kérte a gazdáktól, hogy sürgősen jelentsék a fagykárokat május 31-ig, mert csak akkor jár kárenyhítés. Továbbá bíztatja őket, próbálják meg ösztönözni a képviselőiket, járjanak el a következő kormánynál, hogy minél gyorsabban kifizessék a „több száz milliárdos kár” rájuk eső részét.
A Baon.hu azt írja: a termelők szerint „feketére fagyott” a határ.
A Világgazdaság beszámolója szerint sokkoló képek árasztották el a közösségi oldalakat, Kecelen, Jánoshalma és Lajosmizse környékén, Orgoványban és Tompán súlyos fagykárok keletkeztek, –5 Celsius-fokos minimumokat is mértek. Ahol nem védekeztek, helyenként szinte teljesen elfagytak a növények. A soltvadkerti Gere Sándor és családja több mint három és fél évtizede foglalkozik önállóan szőlőtermesztéssel. Soltvadkert és Kecel között a csábori dűlőben közel 26 hektáron termesztenek nyolc fajta szőlőt.
A péntek hajnali fagy 100 százalékban elvitte az idei termést.
„Öntözéssel, becsepegtetéssel, párásítással próbáltunk védekezni, de látható volt, hogy reménytelen a helyzet, mert olyan mértékű volt a hidegbetörés, ami ellen már bármilyen védekezés eredménytelen. Kecel felől végig a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken tüzeltek, füstöltek, óriási füstfelhőben volt a környék, de hiábavaló volt, nem tudták megmenteni az ültetvényeket” – nyilatkozta a szőlősgazda, aki szerint az idősebb gazdák sem emlékeznek ekkora pusztításra, mint amit a mostani fagy végzett a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. Véleménye szerint a Kunsági borvidék nagy veszélybe került, épp ezért a kárigényléshez vonatkozó adminisztrációs előírásokon tovább kell egyszerűsíteni, hogy a gazdák időben hozzájuthassanak a támogatásokhoz.
A mezőgazdasági károk bejelentésénél a határidők betartása kulcsfontosságú – hívta fel a figyelmet a szakember, mivel a kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő. Ezért érdemes időben intézkedni, hogy ne maradjanak le a kárenyhítési lehetőségekről.
Fontos határidők az idei kárenyhítési évben: tavaszi fagykár bejelentése legkésőbb május 31-ig, aszálykár bejelentése április 1. – szeptember 30. között.
Fontos szabály, hogy a mezőgazdasági káreseményt és az általa okozott várható hozamcsökkenést a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. (Az Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszaka alatt a végrehajtási rendelet lehetővé teszi azt, hogy ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az EK szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg. A tavaszi fagykárt ezáltal legkésőbb május 31-ig lehet bejelenteni.)
„Az előzetes becslések szerint több ezer hektáron keletkezett kár, amely a rügyfakadás kritikus időszakában érte az ültetvényeket. Egyes gazdaságokban akár teljes terméskiesés is bekövetkezhet” – írta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közleményében. A kialakult helyzetre reagálva a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa május 4-én kezdeményezi a szükséges intézkedéseket az Agrárminisztériumnál a kárenyhítés érdekében. Ezzel párhuzamosan a hegybírók megkezdik a helyszíni felméréseket, hogy pontos kép alakuljon ki a károk mértékéről és a leginkább érintett borvidékekről. A szakmai szervezet bízik abban, hogy gyors és célzott támogatási intézkedések segítik a termelőket a károk mérséklésében – adta hírül a Világgazdaság.
Szakértők szerint a májusi fagy is a klímaváltozás révén szakadt hazánkra.
A szeszélyes időjárás a hazai lucfenyő-állományt is veszélybe sodorta. A debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központ (ATOMKI) közleményben arról ír, hogy a lucfenyők országszerte tapasztalható gyorsuló pusztulása a klímaváltozás előrehaladását jelzi.
A lucfenyő Magyarországon természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő, azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették, nevelték ezt a fafajtát az ország minden táján.
Az utóbbi években látványosan pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák.
A Mandiner szerinta kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel a debreceni kutatók. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60 százaléka halt el.
A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának következménye. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni.
Ez a klímaváltozás egyik indikátora.
Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A lucfenyő pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol.
Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat.
A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence – védett helyeknek tűnnek, de valójában ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő egy az érintett fajok közül, jól példázza, hogyan változnak a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek – közölték.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
„Az emberiség már nem tudja megállítani az 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést” – jelentette ki az ENSZ főtitkára, António Guterres. Bár ez elsőre nem tűnhet olyan nagy dolognak, Ürge-Vorsatz Diána magyar klímakutató elmondása szerint ez életünk olyan területeire is hatással lehet, amelyekre nem is gondolnánk.
„Búcsút mondhatunk többek között a megszokott növényeinknek, és nem fogunk örülni a helyettük érkező fajoknak” – idézte a szakértőt a Blikk.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára még július elején beszélt arról, hogy országszerte 260 helyszínen avatkoztak be a vízhiány enyhítése érdekében és segítik csökkenteni a klímaváltozás káros következményeit. A Mandiner tudósítása szerint Hubai Imre a vízhiány elleni védekezés, az aszályvédelmi akcióterv végrehajtásáról szólva arról számolt be, hogy a „4,7 milliárd forint rendelkezésre álló fedezet lehetővé tette, hogy Magyarországon minél több vizet tudjanak megtartani a tájban, minél több vizet tudjanak juttatni ökológiai vízpótlás céljára, illetve fel tudják tölteni a víztározásra alkalmas, és akár már évek vagy évtizedek óta kihasználatlanul álló tereket” – fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: Magyarország most már leköszönőnek mondható kormánya érzékelte a rendkívüli aszály okozta vízveszteség problémáját, éppen ezért idén is ingyenes az öntözővíz, amely több mint 10 milliárd forint költségmegtakarítást eredményez a gazdálkodók számára. Ezt a kormányzat átvállalta és a központi költségvetésből fedezi a gazdálkodók helyett – jelentette ki Hubai.
