Díszcsalán: Üde egynyári, amelynek nem a virága a különleges

Az egynyáriak számtalan változatával díszíthetjük a kertet és balkont, a különböző színekkel és méretekkel látványos kompozíciókat alkothatunk. A díszcsalán az egyik olyan egynyári, amely nem virágával, hanem színes levelivel vonja magára a figyelmet.

A díszcsalán jellemzői, gondozása

A díszcsalán (Plectranthus scutellariodies) igen kedvelt egynyári, Afrikában és Ázsiában őshonos virágcsalánként is ismert. Nemcsak a kertek, és teraszok népszerű növénye, gyakran ültetik csoportosan a különböző színű fajtákat köztereken és parkokban is. A díszcsalánnak rengeteg hibridje létezik, amelyek különböző színű és mintázatú levelekben pompáznak. Ha jól érzi magát, akkor nemcsak magasra nő, -akár 60-80 cm magasságot is elérhet, de nagy leveleket is hoz, és termetes méretűre bokrosodik. Amennyiben más növénnyel ültetjük össze, vegyük figyelembe, hogy a kisebb növény az árnyékában nem jut elegendő fényhez. A tűző napon a levelek megperzselődnek, ezért mindig félárnyékos, de világos helyre ültessük.

Nyáron rendszeresen öntözzük. Ősszel virágzik, azonban a virága elhanyagolható a leveleinek szépségéhez, színkavalkádjához képest. Ha a virágkezdeményeit kicsípjük, azzal bokrosodásra ösztönözhetjük.

Díszcsalán szaporítása

Könnyen szaporítható például dugványozással, erre kiváló az ősz. A 10-15 cm-es levágott hajtásokról szedjük le az alsó leveleket, majd állítsuk vízbe a kigyökeresedésig. Kis cserepekbe ültessük el, és világos, hűvös ablakban teleltessük át, majd tavasszal ültessük át ismét nagyobb cserépbe. Ha túlságosan felkopaszodna, érdemes jól visszavágni. A májusi fagyok után pedig kivihetjük a kültérbe.