április 18, 2024

Brutális drágulást hozhat a növényvédőszerek további csökkentése

permetezés traktor növényvédő szerek

MTI

Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de olyan uniós megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a 69. Növényvédelmi Tudományos Napok rendezvényén a tárca közleménye szerint.

Farkas Sándor a Magyar Tudományos Akadémián tartott köszöntőjében leszögezte: az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével.

A jelenlegi élelmezésbiztonsági, inflációs és „az elhibázott brüsszeli szankcióktól” terhelt helyzetben ugyanakkor nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek következménye ugyanis a komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járó importnövekedés lenne – tette hozzá.

A közlemény szerint az államtitkár kifejtette:

Magyarország szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál az unió vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.

Az elmúlt években ugyanis hatalmas erőfeszítésbe és nem kevés anyagi erőforrásba került Magyarország mezőgazdasági termelékenységének és versenyképességének megőrzése és fejlesztése.

Az Európai Bizottság fenntartható növényvédelemre vonatkozó irányelvének módosítási javaslata a környezet és az egészség hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a növényvédőszerek használatának és kockázatának 50 százalékos csökkentését kívánja elérni.

Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a kémiai növényvédőszerek használatát 48 százalékkal, míg a veszélyesebb növényvédőszerekét 60 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ig.

Az unió javaslata igazságtalan, Magyarországon ugyanis évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve:

2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg belföldön ez a szám 1,7 kilogrammot tett ki – ismertette Farkas Sándor.

Emlékeztetett: Magyarországgal együtt az elmúlt időszakban számos tagország fejezte ki aggodalmát a javaslat hatásvizsgálatának hiányosságai miatt; a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a növényvédőszerek csökkentése miatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért.

Továbbá nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az EU mezőgazdasági termelése, hány mezőgazdasági termelő veszíti el a megélhetését, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség, ami megjósolhatatlan hatással lesz az élelmiszerbiztonságra – vetette fel Farkas Sándor.

Hangsúlyozta, hogy az integrált növényvédelem alkalmazása jelenleg is kötelező, így a növényvédőszerek csak akkor kerülnek a földekre, ha az feltétlenül szükséges.

Ebben támaszkodhatunk az agrárdigitalizáció nyújtotta lehetőségekre.

A modern precíziós technológiák célzottabb és okszerűbb növényvédőszer-kijuttatást tesznek lehetővé, így csökkentve a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét és a felhasználási kockázatokat is.

Az államtitkár kitért arra, hogy a fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett – vagy inkább azt megelőzően – nagyon fontos a megfelelő szaktudás. Magyarország ezen a területen is jól áll, hiszen hagyományainak, valamint a kiváló képzőhelyeinek köszönhetően jó szakemberekkel rendelkezik.

A növényorvosok szerepe az élelmiszerláncban meghatározó – erősítette meg Farkas Sándor. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása ugyanis biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását – ismerteti az AM közleménye.

MTI