Lezárul november végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatás-fejlesztési projektje, amely Magyarország körforgásos gazdaságra történő átállásához is hozzájárulhat – tájékoztatta az egyetem közleményben.
A több mint 860 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult projekt tapasztalatai a mezőgazdasági és zöldhulladékok hasznosításában mutathatnak példát – olvasható a tájékoztatásban.
A 2021 októberében indult program során a MATE létrehozta a Körforgásos Gazdaság Elemző Központot, ahol analizálta és fejlesztette a gödöllői Szent István Campus hulladékgyűjtési eljárásrendjét. E tapasztalatokra építve egy korszerű egyetemi komposztálótelepet hoztak létre, amely lehetővé teszi a gödöllői campuson képződő összes biológiailag lebomló hulladék helyben történő hasznosítását.
„A körforgásos gazdaságra történő átállás előkészítési feladatai a mezőgazdasági és zöldhulladékok esetében” elnevezésű projekt keretében olyan támogatási rendszer is megvalósult, amellyel a MATE a körforgásos gazdaságot érintő kutatásokat ösztönözte.
Az intézmény tudásbázisának és a projekt támogatásának köszönhetően például 530 köbméter hulladék maradt körforgásban a 2022-es EFOTT-fesztiválon. Az ott működő vendéglátóipari egységek kizárólag hiteles komposztálhatósági jelölésekkel ellátott csomagolóanyagokat, étkészleteket és poharakat használtak, így egy 25 méteres úszómedence térfogatának megfelelő hulladékmennyiség hasznosult újra.
A MATE számára kiemelten fontos szempont volt a kapcsolódó ismeretanyag átadása, népszerűsítése. Ennek megfelelően például komposztmesteri workshopot tartottak, és több országos eseményen is jelen voltak.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság Körforgásos Gazdaság cselekvési terve és a kapcsolódó irányelvek alapján december 31-től kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése vagy a keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium
A lápi póc kipusztulása ellen küzdenek a Debreceni Egyetem szakemberei
Másfél millió eurós projekt indult a Sajó állapotának feltérképezésére
Szlovák-magyar összefogás a biodiverzitás védelmében
A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese
Az integrált vízgazdálkodást segítő magyar-szerb projekt indult a Tisza mentén
Felmérés: A termelők szerint is fontos a vizek megtartása
Öt mintaprojekt indul vizek visszatartására
Nemcsak a rovarirtószerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását