
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Világszerte és Magyarországon is számos veszély fenyegeti a beporzókat, többek között az éghajlatváltozás, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulása. A hanyatlás tényleges mértéke és okozati összefüggései azonban még mindig nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban visszafordítani a folyamatot
A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió (EU) Safeguard projektje, amelyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek.
A most induló projekt 7,5 millió euró (2 677 500 000 forint) támogatásban részesül az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából. A program célja, hogy bővítse ismereteinket az európai vad beporzók, köztük a méhek, pillangók, legyek és más beporzó rovarok helyzetéről és a velük kapcsolatos változásokról – olvasható az ELKH hétfői közleményében.
A konzorciumot 14 európai ország és Kína 25 intézményének kutatói, civil szervezetei, ipari és szakpolitikai szakértői alkotják.
Mint az összegzésben hangsúlyozták, a vadon élő beporzók az európai biodiverzitás kulcsfontosságú elemei, amelyek sokféleképpen járulnak hozzá az emberi jólléthez, valamint kulcsszerepük van a természetes ökoszisztémák működésében is.
„Világszerte és Magyarországon is számos veszély fenyegeti a beporzókat, többek között az éghajlatváltozás, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulása. A hanyatlás tényleges mértéke és okozati összefüggései azonban még mindig nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban visszafordítani a folyamatot” – mutattak rá.
A projekt során a szakemberek terepi kutatásokat végeznek, és értékelik a különböző beavatkozások hatékonyságát is. A projekt egyik célja, hogy a résztvevők többféle új eljárást dolgozzanak ki a beporzók támogatására a mezőgazdasági táblától a táji szintig terjedő léptékben – mezőgazdasági, természetes és városi rendszerekben egyaránt.
A szakemberek a legjelentősebb érdekelt felekkel közösen kidolgoznak egy integrált értékelési keretrendszert, beleértve a döntéshozatali protokollokat is, így a kutatási tapasztalatokkal hatékonyabban támogathatják a globális, európai és nemzeti szakpolitikusokat a döntéshozatalban. A projekt létrehozói az ismeretek bővítése mellett tudatosítani szeretnék a beporzók értékét a társadalom számára annak érdekében, hogy Európa-szerte sokrétű, összehangolt intézkedésekkel szorítsák vissza a vadon élő beporzók számának csökkenését.
MTI
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Népszerű cikkek a rovaton belül
Nagy gond lehet, ha nem kapnak több nedvességet a talajok
A V4+ országok készek akár közös gazdatüntetésre is
A málnafajták bemutatása
Mák fajták: felhasználás és termesztés
Árnyéktűrő cserjék
A pisztácia termesztése
Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok
A kivi termesztése
Folytontermő málna fajták