Az Európai Bizottság kiszivárgott tervezete szerint a génszerkesztett növények egy részét egyszerűen kivennék a korábbi szigorú szabályozási keretek közül, és még a vásárlók sem tudhatnák, hogy pontosan mit is esznek – szúrta ki az Euractiv.
Se engedély, se kockázatértékelés, se címke nem kéne, a kozmetikázott nevű génszerkesztett haszonnövényeket úgy kellene kezelni, mint a hagyományosan termesztetteket.
A trükk a cikk szerint ott van, hogy időközben számos új technológia született a génszerkesztés kapcsán, magyarán annak érdekében, hogy
a növények bizonyos tulajdonságait genetikailag, közvetlenül módosíthassák.
A konkrét javaslat július 7-én várható, amely az új technológiák kapcsán az uniós szabályozás lazítását tűzte ki célul.
Az úgynevezett mutagenezissel és ciszgenezissel módosított növények kapcsán a jelenlegi GMO-szabályozást ugyanis túl szigorúnak tartják, ami visszafogja az innovációt; a javaslat szerint ezért most két kategóriára bontanák ezeket.
Az 1. kategóriába tartoznának azok a génszerkesztett növények, amelyek szerintük „természetesen vagy hagyományos tenyésztéssel előfordulhatnak”, és ha ráütik ezt a bélyeget, onnantól kezdve a hagyományosan előállított termékekkel azonos „jogok” illetnék meg, vagyis a tervezet alapján „nem lenne szükségük engedélyre, kockázatértékelésre, nyomon követhetőségre és címkézésre”, vagyis, mint írják „szükségtelen szabályozási terhek” vállalására.
A 2. kategóriát azok a génmódosított növények alkotnák, amelyek ellenállnak a gyomirtószereknek, ezeknél maradna egy szigorúbb szabályozás (ezek lehetnek génmódosítottak vagy génszerkesztettek is).
A cikk megemlíti, hogy tagállami szinten nem feltétlenül fogadnák kitörő tapssal ezt a döntést. A növénynemesítési ágazatot összefogó Euroseeds többek között attól tart, hogy
a tudományos vita helyett a politikai aspektusok kerülnének előtérbe,
emellett kérdéses, mi alapján sorolnák melyik kategóriába egy-egy adott növényt. A génszerkesztés és az ökológiai termelési rendszerekkel való együttélés továbbra is vita tárgya az Európai Bizottságon belül. A legkényesebb kérdés a transzparencia, a nyomon követhetőség. A címkézés ugyanis az egyik garancia arra, hogy nem keverednek GMO-mentes élelmiszerekbe génszerkesztett elemek, ennek elhagyása a fogyasztói tájékoztatási kötelezettség miatt problémás.
„Ha a génszerkesztett termékeket termelők ennyire biztosak a termékük előnyeiben, miért akarnák eltitkolni azt a csomagoláson?”
– vetik fel a kérdést. Az európai zöldek is mozgolódnak, Benoit Biteau képviselő „mélyen aggasztónak” nevezte egyes génmódosított növények korlátmentességét, mondván, ezzel a multinacionális cégek „csak nyernek, míg a gazdálkodók és a fogyasztók veszítenek”.
Forrás: Mandiner
Népszerű cikkek a rovaton belül
Nagy a baj: a kukoricatermés közel fele toxinnal fertőződött
A szárazság a körtét sem kímélte
Alacsony színvonalú a legtöbb dióültetvény, meg is látszik a diótermésen
Már az eső sem mentheti meg az idei terményt
Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban, de a hazai feldolgozást is fejleszteni kell
Jóval korábban kezdődött idén az almaszüret
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Már szedik a spárgát a hazai kertészetekben
Itt vannak az országos kukorica fajtakísérlet eredményei