A levegő páratartalmából hatékonyan és fenntartható módon, jó minőségű ivóvizet előállító berendezést kifejlesztő magyar cég, a Clasman Kft. alapító-ügyvezetője volt a vendég Áder János korábbi köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának kedden megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető.
Mendi Tamás, a 2011-es alapítású, a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett élelmiszeripari cég vezetője hangsúlyozta, büszkék arra, hogy lokális megoldást kínálnak a globális ivóvíz-problémára. A világban nyolcmilliárd emberből kétmilliárdnak nem jut megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz – mondta.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megjegyezte, hogy az ENSZ becslése szerint 2050-re mintegy tízmilliárd lesz a Föld lakóinak száma, és a vízbázisok adottságait figyelembe véve az akkori népességnek a fele vízhiányos területen fog élni. A vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség – tette hozzá, megjegyezve: szerinte tehát mindinkább szükség lesz az ilyen technológiákra.
Kérdésére Mendi Tamás közölte, berendezésüket szinte minden körülmények között lehet használni, 80 százalékos páratartalom és 30 Celsius-fokos hőmérséklet mellett ezer-ezerötszáz liter vizet tud előállítani. Pára mindenhol van a levegőben, sőt egyre több; a Meteorológiai Világszervezet szerint a globális felmelegedés miatt az elmúlt időszakban hét százalékkal magasabb a páratartalom a Föld légkörében – magyarázta a szakember.
Kitért arra, hogy a sivatagokban is vannak olyan időszakok, amikor van elég pára a levegőben. Ha a magyar katonák elmennek Afrikába valamilyen misszióba, akár ők is használhatnák a berendezést – vetette fel az ügyvezető.
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Magyarországon sem „egy kifogyhatatlan vizes dézsán ülünk”; ma már nem extrém dolog, hogy akár egy jó infrastruktúrával rendelkező településen is ivóvíz-korlátozást jelentenek be. Talajvizeinket is elszennyezhetjük és vannak helyek, ahol nyolc méterrel csökkent a talajvíz szintje – figyelmeztetett Mendi Tamás.
Áder János hangsúlyozta, hogy bár Magyarország látszólag gazdag vizekben, de nem korlátlanul, minden lehetőséget ki kell használni.
Felvetésére, hogy a berendezés gyakorlatilag desztillált vizet állít elő, az ügyvezető elmondta, úgy működik, mint egy páramentesítő, csak sokkal hatékonyabb, és utána egy vízkezelési technológiával ivóvízzé alakítják: szűrik és ásványi anyagokat adnak hozzá.
Megújuló energiával is működhet a berendezés, napelem rendszerrel és megfelelő akkumulátor kapacitással együtt tudják majd értékesíteni – tudatta Mendi Tamás, hozzátéve, minden helyszínre méretezni kell ezeket, a folyamatos működés érdekében.
Áder Jánosnak arra a kérdésére, mennyibe kerül így az ivóvíz, az ügyvezető közölte, 0,25 kWh egy liter, ami Magyarországon ma 9 forint.
„Tíz forint alatt van egy liter ivóvíz, ez versenyképes ár” – reagált a volt köztársasági elnök. Felidézte továbbá, hogy a Budapesti Értéktőzsde 2022 decemberében ötven hazai vállalat sikertörténete között mutatta be a céget, bekerültek az ötven leginspirálóbb hazai vállalat közé.
Mendi Tamás beszélt arról, hogy a mezőgazdaságban, az úgynevezett „hidrokultúrákban” is alkalmazható a technológia. Továbbá háztartásokban alkalmazható méretű berendezést is szeretnének gyártani, így „ezeknek a háztartásoknak nem kellene palackos vizet vásárolni soha többet”, de akár tanyákon is lehetne használni.
A Planet Expón rengeteg érdeklődő volt – mondta az ügyvezető, tárgyaltak afrikai és indiai piacra jutásról, de magyar cégekkel való együttműködésről is.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium
A lápi póc kipusztulása ellen küzdenek a Debreceni Egyetem szakemberei
Másfél millió eurós projekt indult a Sajó állapotának feltérképezésére
Szlovák-magyar összefogás a biodiverzitás védelmében
A csemegeszőlő lehet a klímaváltozás egyik nyertese
Az integrált vízgazdálkodást segítő magyar-szerb projekt indult a Tisza mentén
Felmérés: A termelők szerint is fontos a vizek megtartása
Öt mintaprojekt indul vizek visszatartására
Nemcsak a rovarirtószerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását