MTI/Varga György
A kifejlesztett érzékelőrendszer szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat.
Elkészült az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje; az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert – közölte az ATK az MTI-vel.
Az intézmények konzorciumi pályázóként 972,81 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, ami teljes egészében fedezte a 2017-ben kezdődött projektet. A megvalósítási szakasz az év utolsó napjával zárul – tették hozzá.
A pályázat természetes szagmintázatok agrártudományi hasznosítására vállalkozott. A kifejlesztett érzékelőrendszer szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat – olvasható az E-orr honlapján.
Ismertették, hogy a fejlesztés a rovarok szaglóreceptorainak működését alkalmazta, mivel azok nagyságrendekkel érzékenyebbek a fizikai érzékelőknél, és még tünetmentes állapotban észlelik a kultúrnövényeket fenyegető fertőzéseket.
A fejlesztési eredmények alapján előállítható termék alkalmas a fertőzöttség gyors felmérésére szántóföldi körülmények között. Az új típusú érzékelő a precíziós mezőgazdaság térnyerését segítheti – írták.
MTI
Fotó: MTI/Varga György
Népszerű cikkek a rovaton belül
A Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki három növényvédő szerre
Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés
Növényeket, magokat, gyümölcsöket senki ne hozzon haza az Európai Unión kívüli nyaralásból
A jövőben a levélnedvesség-tartamról közölt információk segítik a gazdákat a növényvédelemben
Már most érdemes védekezni a mezei pocok ellen
Biológiai módszereket helyez előtérbe növényvédelemben a Syngenta
Még tíz évig használhatjuk a glifozátot
A glifozát betiltását követelik
Nébih segítség a pocokinvázió elleni küzdelemben