június 17, 2024

Megváltoztak a vetésváltási és ugaroltatási szabályok, figyelni kell a jövő évi vetési tervek előkészítésénél

tél alá vetés

Az Európai Bizottság nemrég egyértelművé tette: 2024-re nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól. Így jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglalt szabályok. A termelőknek ezért már a szigorúbb szabályok alapján kell megtervezniük a jövő évi vetést, amiben segítségükre lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadvány is.

Elindultak az őszi vetések, és a legtöbb gazdaságban már formálódnak a jövő évi vetéstervek is. A termelők részéről a korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel ez a feladat, hiszen a jövő évtől életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére – köztük az ugaroltatásra – vonatkozó szabályai.

Az idei évben a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre. Hazánk – több más uniós tagállammal együtt – kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki a derogációt, vagyis adjon mentességet a termelőknek a szigorú vetésváltási és a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó előírások alól, az EB azonban egyértelművé tette, hogy az előttünk álló esztendőben már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.

Annak érdekében, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti. A tájékoztató kiadványt ugyan már a 2023-as egységes kérelem benyújtási időszak előtt megismerhették az érintettek, azonban most nyertek igazán aktualitást a benne található információk. Az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek a kiadvány, amely a feltételesség összes elemére kiterjed.

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma, amelyre figyelni kell, a vetésváltásra vonatkozik. Az úgynevezett Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7-es előírás szerint a fő szabály az éves vetésváltás betartása a szántóterületeken, vagyis

két egymást követő évben nem vethetnek azonos növénykultúrát az adott parcellán a termelők. Ugyanakkor, ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül – legkésőbb október 31-ig – el kell vetni és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából.

Fontos szabály, hogy

az üzemen belül a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet,

beleértve az ideiglenes gyepet, mely a feltételesség esetében szántónak minősül, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ezen előírásoknak.

Az uniós szabályozás a vetésváltás teljesítése tekintetében lehetőséget ad a gazdálkodóknak némi rugalmasságra.

Így – néhány kivételtől eltekintve – elegendő a szántóterületek legalább 33,33%-án megvalósítani a vetésváltást és emellett biztosítani, hogy három éven belül a gazdaság minden szántóterületén megvalósul a vetésváltás úgy, hogy a három év alatt legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben. Ezt a rugalmasságot ugyanakkor a burgonya, a napraforgó, a káposztarepce, a szójabab, a cukorrépa, az olajtök, valamint a dinnye esetében nem lehet alkalmazni. A termelőknek tehát figyelniük kell arra, hogy ha az idei évben a felsorolt növények valamelyikét vetették egy adott táblán, akkor a 2024-es egységes kérelemben ugyanazon táblára nem jelenthetik ugyanazt a növényt. Ez a 10 hektárnál kisebb összes szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik, a másodvetés alkalmazása azonban ebben az esetben is megtöri a sort.

A másik fontos előíráscsoport, a HMKÁ 8-as előírás, amely

meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Az előírás ezen felül a védett tájképi elemek megőrzését is tartalmazza, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is.

Ebben az előírásban a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható. Az első esetben a szántóterület legalább 4 százalékának kifejezetten nem termelő területnek, vagy nem termelő tájképi elemnek kell lennie, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is. A második esetben a szántóterület 7 százalékára vonatkozik a megkötés, ebbe a 7 százalékba azonban a parlagon hagyott területek és a tájképi elemek mellett beleszámítható a növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés, illetve a nitrogénmegkötő növények is. Ez utóbbi az összes szántóterület 4 százaléka lehet.

Az előírásokban foglalt választott kötelezettségek teljesítése esetén a tájképi elemek külön súlyozási tényezővel rendelkeznek, emiatt az elszámolható területméretet a terület és a súlyozási tényező szorzata adja.

Az új rendszerben minden tájképi elemet kizárólag a mezőgazdasági parcella részeként lehet bejelenteni, elszámolni és igényelni.

Védett tájképi elem a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a kunhalom, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható – a védett tájképi elemek mellett – a fás, cserjés sáv, a táblaszegély, a vízvédelmi sáv, a kis vizes élőhely, az erózióvédelmi sáv, illetve a nem termelő beruházással létrejött erózióvédelmi létesítmény. Ez utóbbiak legfeljebb a tába 50%-át foglalhatják el.

Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart,

ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról. A parlagon hagyott területen megengedett a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés, azonban a kaszálék lehozatala tilos augusztus 31-ig.

A nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírása alól – a vetésváltáshoz hasonlóan – mentesülnek azok a gazdaságok, amelyek tíz hektárnál kevesebb szántót művelnek, a támogatható mezőgazdasági területük több mint 75%-a állandó gyepterület, a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény, hüvelyes növények, vagy ezek kombinációjának termesztésére használják.

A Feltételesség szabályrendszere című NAK kiadvány az alábbi linken érhető el: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7032-a-feltetelesseg-szabalyrendszere-a-2023-2027-es-tamogatasi-idoszakban/file

A feltételességről szól tájékoztató: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7411-tajekoztato-a-hmka-eloirasokrol-2023/file