A kertészeti termesztésben (zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés) gyakran alkalmazzák a lombtrágyázást. Sok esetben különösebb cél nélkül juttatják ki a növényi tápanyagokat, nem egy esetben a feltett „miért” kérdésre meggyőző válasz nincs: csak, nem árt.
A növény a tápanyagokat a gyökerein keresztül veszi fel, alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyaghasznosítással számolunk, ezért a tápanyagokat a talajba juttatjuk ki. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabb, célravezetőbb, vagy pusztán egyetlen megoldás a technológiában, például bizonyos tápanyag-ellátási zavarok megszüntetésekor, tápanyaghiányok megelőzésénél. Többnyire lombtrágyázással a mikro- és félmikroelemeket pótoljuk (vas, magnézium, cink, bór, molibdén, mangán és réz), ugyanakkor ismert néhány olyan eset, amikor a makroelemeket is érdemes levélen keresztül adagolni. Az alábbiakban néhány olyan esetet említünk, amikor a lombtrágyázás igen hatásos, hatékony és egyetlen megoldás a tápanyaghiány megszüntetésére.
A palántanevelésben többnyire tőzegeket vagy tőzegkeverékeket használunk, amelyek nagy abszorpciós kapacitásukból adódóan erősen megkötik a tápanyagokat, ebből adódóan a növények nehezebben tudják hasznosítani. Főleg a foszfor esetében áll fenn annak veszélye, és hiánya következtében a palánta fejlődésben visszamarad, fejletlen a gyökérrendszere, rosszul (későn) virágzik. Ilyen esetben a közegre kijuttatott műtrágyát a gyökérzet csak nagy késéssel tudja hasznosítani, ami a palántanevelési időt is jelentősen megnöveli.
A levélen keresztül, híg oldat (0,2–0,3%) formájában adott foszfor hatásosabb, hatása egy-két nap után szemmel is érzékelhető. Másik gyakori jelenség a palánták kiültetés utáni levélsárgulása. Ismert jelenség paprikánál, paradicsomnál, dinnyénél és uborkánál, hogy a fejlett, egészséges palánták alsó levelei a kiültetést követő megsárgulnak. Minél kisebb tápkockát használunk, vagy ha szálas palántát ültetünk, annál feltűnőbb a jelenség, ami azzal magyarázható, hogy a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a felszedéskor megsérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt vagy a szabadban a napsütés hatására tovább növekszik, fejlődéséhez igényelné a vizet és a tápanyagokat. Ilyen esetben a kiültetést követő napon végzett lombtrágyázás jó hatással van, átmenetileg helyettesíti a funkciójában korlátozott gyökereket. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben valamennyi tápanyagfelvétele zavart, célszerű komplex (valamennyi növényi elemet tartalmazó) lombtrágyát használni. Napjainkban egyik leggyakoribb élettani betegség a kalciumhiány (bogyófoltosodás paprikánál és paradicsomnál, levélszél barnulás fejes salátánál stb.), az esetek döntő többségében nincs összefüggésben a talaj alacsony mésztartalmával.
Forrás: AGROINFORM Szaklap XXIII. Évfolyam, 5. szám
Fotó: Wikipedia
Népszerű cikkek a rovaton belül
Most az elszaporodó olaszsáskák miatt aggódhatunk
A Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott ki három növényvédő szerre
Aratás után időszerű a mezei pocok elleni védekezés
Növényeket, magokat, gyümölcsöket senki ne hozzon haza az Európai Unión kívüli nyaralásból
A jövőben a levélnedvesség-tartamról közölt információk segítik a gazdákat a növényvédelemben
Már most érdemes védekezni a mezei pocok ellen
Biológiai módszereket helyez előtérbe növényvédelemben a Syngenta
Még tíz évig használhatjuk a glifozátot
A glifozát betiltását követelik