április 24, 2024

Nagy István elmagyarázta, hogy miért engedik be az ukrán mézet

méz méhészet

Fotó: Pixabay

Egyedül Magyarország tiltotta ki az ukrán mézet, mivel azonban más uniós országokba szabadon jöhetett Ukrajnából, itthon pedig az exportőrök nem jutottak hozzá elég vegyes mézhez, félő volt, hogy reexport nélkül kilistázzák a magyar szállítókat a nyugat-európai kiskereskedelmi láncokból. Az agrárminiszter magyarázata szerint az ukrán méz további tiltása az ágazat összeomlásához vezethetett volna – írja a Világgazdaság.

„A mézágazat összeomlásának elkerülése miatt kellett ismét beengedni az ukrán mézet, ellenkező esetben az exportőrök nem tudták volna teljesíteni szerződéseiket” – mondta az Országgyűlésben Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető Dócs Dávid interpellációjára válaszolt, amelyben a Mi Hazánk képviselője az ukrán mézbehozatali tilalom feloldásának következményeire hívta fel a figyelmet, megemlítve, hogy az importméz letöri és a termelési költség alá szorítja a felvásárlási árakat.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly júniusban Magyarország behozatali tilalmat vezetett be az Ukrajnából érkező mézre, akkor, amikor az Európai Unió újra lehetővé tette, hogy Ukrajnából minden mezőgazdasági termék mennyiségi korlát nélkül érkezhessen. Ezt azért tették, hogy „amíg a hazai termelők a mézet pergetik, védve legyenek a piacaik. A karácsonyi ünnepi főszezonban is tartottuk a tilalmat” – nyomatékosította.

Februárban azonban olyan jelzéseket kaptak a méhészeti ágazattól, amelyek szerint a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem eladó. A tilalmi intézkedést pedig azért vonták vissza, hogy a mézágazat ne omoljon össze, a kereskedők tudják teljesíteni az exportszerződéseiket, hogy ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból.

A döntést tehát az indokolta, hogy a méz reexportját segítsük, és a hazai vállalkozások ne veszítsék el a nyugat európai piacaikat

– magyarázta.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az uniós tagállamok közül csak Magyarország tiltotta az ukrán méz behozatalát, vagyis ha a magyar kormány nem engedélyezi újból az ukrán méz importját, akkor a külföldi vevőink továbbra is Szlovákiából, Szlovéniából és Romániából vásárolják meg az ukrán mézet – érvelt a miniszter, hozzátéve, hogy ezáltal pedig a magyar méhészeti ágazat teljesen összeomlana, hisz nem szerződik egyetlen egy partner sem a hazai szereplőkkel. A piaci viszonyok folyamatos változásai miatt szükséges ezeket az intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálni, a méz esetében is ezért hoztuk meg a döntésünket, a magyar méhészet jövője érdekében – tette hozzá.

Nagy István szerint a méhészek értékesítési gondjait, illetve az alacsony árakat főként a kétes eredetű kínai műméz okozza.

Ezt támasztja alá a statisztika is: az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt az Európai Unióba irányuló kínai mézimport. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel szemben uniós szinten is határozottabban fel kell venni a harcot, ennek a küzdelemnek pedig Magyarország a zászlóvivője – mondta.

Az Európai Unióban azonban süket fülekre találtunk a probléma felvetésekor – jegyezte meg.

Itthon a kormány eddig is mindent megtett a magyar méhészekért, Európában egyedülálló módon lehetővé tette például a méhészeti tevékenység adómentességét, az unióban először Magyarországon vezettek be állatjóléti támogatást a méhészeknek, öt éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi válságtámogatást – sorolta.

A miniszter beszélt arról, hogy magyar kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. A javaslat a származásjelölés szigorítására vonatkozott, erről pedig az Európai Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. A jövőben tehát konkrétan fel kell tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban mely országokból származó mézkeverék van – emelte ki.

A tárca a mézágazattal kapcsolatos erőfeszítései között említette, hogy évek óta folyamatosan szerveznek marketingkampányokat a hazai mézfogyasztás növelésére. „Mivel a döntés alapvetően a magyar vásárlók kezében van, most is arra kérjük a hazai fogyasztókat, hogy legyenek tudatos vásárlók, és közvetlenül a termelőktől szerezzék be a magyar mézet” – tette hozzá. A fogyasztók védelmében rendszeres vizsgálatokat végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, hogy kiszűrjék azokat a mézeket, amelyekről nem tudható, hogy milyen alapanyagok felhasználásával készültek, illetve hogy ezen alapanyagok honnan származnak.

A miniszter kiemelte, hogy évente hétmilliárd forint támogatásban részesül a hazai méhészeti ágazat olyan forrásból, melynek nagy részét a magyar kormány vezette be. Az intézkedések eredményét jól jelzi, hogy az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 40 dekáról 1 kilogrammra emelkedett.