június 17, 2024

Noszvaji szilvapálinka lett Magyarország legjobb pálinkája

pálinka párlat pálinkaverseny

Fotó: Bugány János / MTI

A noszvaji Kövér Pálinkafőzde Besztercei Szilva Pálinkája lett a legjobb az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen, Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje díjat pedig a hegykői 1 Csepp Pálinka érdemelte ki.

Az új közös agrárpolitika keretei között megvalósuló KAP stratégia alapján jelentős támogatás jut élelmiszeripari fejlesztési célokra, amelyeket remélhetőleg az italgyártók, így a pálinkafőzdék is ki tudnak használni – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára az idén már tizedik alkalommal megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny díjátadó gáláján, ahol

a különdíjakon kívül 39 arany-, 125 ezüst- és 11 bronzérmet osztottak ki.

A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által rendezett verseny sajátossága, hogy kizárólag a kereskedelmi tevékenységet végző pálinkafőzdék vehettek részt, és az érzékszervi bírálaton túl, mindegyik tétel átesett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) analitikai vizsgálatán is.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a támogatásokon kívül fontos a szabályozási környezet, amit a jogszabályok mellett a pálinka hungarikum minősítése alapoz meg. Ennek köszönhetően is az elmúlt években egyre jobb minőségűek a főzdékben előállított pálinkák,

de továbbra is feladat a mennyiségi fogyasztásról a minőségire történő átállás.

Az uniós csatlakozás előtt „ki kellett szabadítani a pálinkát a fogságból”, mert akkoriban valódi, gyümölcsből készült párlatot alig készítettek – elevenítette fel Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A 2004-es uniós csatlakozáskor sikerült levédetni a pálinka megnevezést, most pedig újabb kihívást jelent annak a megvitatása, hogy a határon túli magyarok által főzött párlatokat lehet-e pálinkának nevezni.

A Covid-járvány következtében a HoReCa-szektor megrogyott a pálinkaeladások visszaestek, közben pedig változtak a fogyasztói szokások, az erősebb párlatoktól a gyengébbek felé, így most stagnálás, illetve visszaesés tapasztalható a főzdék forgalmában. Font szerint

az új típusú koktélokban lehet majd megtalálni a pálinka helyét is.

Mint emlékezetes, Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanács nemrég megválasztott elnöke a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a hazai borászat számára is kitörési pontot jelenthetnek a koktélok. További kihívást jelent a körforgásos gazdaságra való átállás, az EPR-rendszer július 1-jei bevezetése, amelynek jelentős pénzügyi hatása lesz a főzdékre.

A PNT 2016-ig csupán véleményező és javaslattevő testületként működött, majd az abban az évben elfogadott pálinkatörvény tette lehetővé, hogy nagyobb hatáskörben, köztestületként folytassa tevékenységét – emlékeztetett Mihályi László, a PNT elnöke. Bár az általuk képviselt kereskedelmi főzdék nem képeznek nagy súlyt a magyar gazdaságban, de mindegyikük hungarikumot állít elő, így a hagyományépítés mellett a magyar nemzeti értékek megismertetésében is fontos szerepük van – mondta. Pozitív fejleményként említette, hogy a generációváltás támogatólag hatott a pálinkára, az innovációs szemlélet ennek köszönhetően egyre inkább jelen van a főzdéknél.

Forrás: Világgazdaság