Az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon kellett, összesen 212 091 üzemórára bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszert, a jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat – összegezte hétfői közleményében a NAK.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a rendszer a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi. A NAK által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít – emlékeztetett az agrárgazdasági kamara.
Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent évente.
2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, majdnem kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók – emlékeztet a NAK.
A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt július-augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély, ami miatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szeptemberben nem kevesebb mint 35 009 órát mentek a generátorok.
Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot – hangsúlyozta a kamara.
Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítik a következő, a tavasszal induló védekezési szezonra – tették hozzá.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Földügyi kérdésekben segítséget nyújt tagjainak a NAK
Megújul a termelők védelme, komolyabb segítséget kapnak a gazdálkodók
Megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban, de a hazai feldolgozást is fejleszteni kell
Lezárult az Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztése
Pult alól árulta a pálinkát a budapesti zöldséges, megfogták
A csapadék csak az északi országrészben enyhítette számottevően az aszályt
Az idénymunkát, alkalmi munkát is be kell jelenteni
Jóval kisebb lehet az idei ukrán kukoricatermés az aszály miatt
Földárveréseket vesztegetéssel befolyásoló férfiak ellen emeltek vádat Kecskeméten