Kánna ültetése

A kánna, vagy más néven rózsanád kedvelt virágágyi dísznövénye a mediterrán hangulatú kerteknek. A nemesítés eredményeként számtalan színben áll a kertészek rendelkezésére, némi utánajárással régi már elfeledett fajtákat is beszerezhetünk a modern fajták mellett. A kánna egészen április végéig kiültethető, a pompás virágaiban júniustól szeptemberig gyönyörködhetünk.

 A kánna jellemző tulajdonságai

A kánna, kanna, vagy más néven rózsanád (Canna) a trópusi és szubtrópusi Közép-, és Dél-Amerikában, Mexikóban és a Karib-tenger vidékén őshonos, de korán honossá vált Afrika déli, és keleti részén, Ázsiában és Ausztráliában. Gyökértörzse ehető, magas keményítő tartalommal rendelkezik, így egyike a legkorábbi háziasított növénynek Amerika szerte. Afrika egyes területein napjainkban invazív növényként tartják számon. A kánna évszázados múlttal rendelkezik, áltörzses, rizómás (gyökértörzses) lágyszárú, a mi éghajlatunkon fagyérzékeny évelő dísznövényként tartják. Különlegességét a fürtben nyíló színpompás virágainak, és széles leveleinek köszönheti, amelyek zöld, sötétzöld, barnás, vagy sötétbordós színűek. A szárak magassága általában 80-100 cm, de a másfél métert is elérheti.

Népszerű kanna fajok

• Canna generalis Cannova Bronze Scarlet
• Canna indica Louis Cottin
• Canna x generalis Cannova Rose
• Canna x generalis Mango

A kánna helye a dísznövénytermesztésben

Európába az 1500-as évek végén került, és az 1840-es években kezdődött az intenzív nemesítése, a viktoriánus kor egyik felkapott sikernövényének számított. A növénynemesítőknek köszönhetően mára már számos sárga, rózsaszín, narancs, piros virágú, bronz és zöldszínű levelekkel rendelkező kánna létezik.

A Canna glauca, a Canna indica és a Canna iridiflora fajok többszöri visszakeresztezésével jött létre a hibrid eredetű Canna x generalis, amely az egyik legelterjedtebb kánna fajta. Az 1900-as évek környékén már ezernél is több kánna fajt tartottak számon. Ekkoriban a hazai virágágyak nélkülözhetetlen példányai voltak a vörös színű Tűzmadár, és a narancssárga színű Aranyálom fajták. Ezt követően csökkent a népszerűsége, de a növényt megtizedelő kánnavírus járvány is rontott a növény helyzetén, és a világ több pontján világméretű súlyos járvánnyá eszkalálódott.

A kánna szaporítása

A kánna nagyüzemi szaporítását, a szaporítóanyag előállítását az korlátozza, hogy nagyon kemény és ellenálló maghéj védi a fényes fekete borsónyi magjait. Korábban a csírázás elősegítésére a maghéjat savas maratással, vagy koptatással vékonyították el, azonban ezekkel az eljárásokkal nehéz volt egyöntetű kánna állományt előállítani.

A technika fejlődése elhozta a megoldást a növények megbízható magról történő szaporításának, a egy szabadalmaztatott eljárás keretében lézer segítségével javítják a csíráztatást. A lézeres eljárással a magokon nagyon meghatározott helyeken a rügyecskének és a gyököcskének két apró lyukat képeznek. Ezzel a módszerrel az elvetett magok csírázása kiszámítottá válik.

A kánna nemesítésének célja

A nemesítés célja az, hogy olyan növényt hozzanak létre, amely egyrészt alacsony, 80-100 cm magasságú, nagyméretű virágokat dúsan termő növények, másrészt, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben.

A kánna ültetése, gondozása

Környezeti igény

A kánna meleg és napkedvelő növény, tavasszal a fagyok elmúltával (április végéig) lehet kiültetni a kert napos részébe. Célszerű előnevelt virágokat ültetni a korai virágzás érdekében. Nagyon jól mutat csoportosan ültetve az alacsonyabb növények társaságában, de akár nagyobb dézsába is ültethető. Mivel elég nagy a térigénye, ezért a 30-60 cm-es távolságra ültessük a fajtától függően.

Ültetőközeg

A kánna tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajban érzi jól magát.

Vízigénye, tápoldatozása

A kánna rendszeres öntözésére csak a fejlődési időszakában kell gondot fordítani, ha a levelek esetleg kókadtak, akkor locsoljuk meg. Év közben alkalmanként, virágzó növények számára készült tápoldattal is öntözhetjük.

Gondozása

A kifejlett növény mérsékelten vízigényes, csak a száraz időszak idején szükséges öntözni. Mivel hazánkban fagyérzékeny, ősszel az első fagyok megjelenésekor, amikor a növény visszaszárad, fel kell szedni a rizómákat. Kiásáskor hagyjunk némi földet a rizómáin, mivel ez védi meg a kiszáradástól. Száraz helyen, homokban, 5-10 Celsius fokon kell tárolni. A cserépben, vagy dézsában nevelt kánna földbe süllyesztve is teleltethető a szabadföldben ilyenkor tavasszal ajánlott nagyobb cserépbe átültetni.

A kánna szaporítása

A kánna könnyen szaporítható a rizómák szétszedésével, vagy magról történő szaporítással is lehet próbálkozni. Ha az utóbbit választjuk, akkor feltétlenül koptatni, vékonyítani kell a vastag maghéjait.