A muskátli kártevői

A muskátli az egyik legnépszerűbb virágunk, számtalan formája, fajtája kapható. A károsítóik azonosak, de a környezeti igényeikből adódó eltérések miatt a növényvédelemben is vannak különbségek. Szabadföldi kihelyezéskor, tavasz idején a levéltetű gyakran telepedhet meg rajta. A liszteskénél és a levéltetűnél fontos, hogy még a megjelenésük elején kezdjük meg a beavatkozást.

A muskátli félék ápolásával kapcsolatos tudnivalók

A muskátli (Pelargonium) nemzetségnek számos faja, típusa és a fajok közötti hibridje található meg. Habár a károsítóik azonosak a környezeti igényeik miatt különböző növényvédelmi módszereket kell alkalmazni. A legfelkapottabb fajták közé taroznak a futó és a félfutó fajták, valamint az álló muskátli. A félfutó és a futómuskátlik számára nem ideális a tűző nap, a forró helyet nem kedvelik. Az álló muskátli pedig szépen fejlődik száraz napos helyen, tartós vizes körülmények között viszont károsodhat, kirohadhat.

Gyakori kártevők és betegségek

A muskátli félék gyakori kártevői a liszteske, a levéltetű, a bagolylepke, betegségek az ödéma, a rozsda valamint a vírusos és bakteriális betegségek.

Levéltetű

A muskátlin a szabadföldi kihelyezéskor, tavasszal gyakran telepedik meg a levéltetű. 1-2 cserép esetén érdemes megpróbálni a hagyományos rovarölő szerek mellett a narancsolajos, káliszappanos permetezést is, vagy az erős vízsugárral történő leverést. A liszteskéhez hasonlóan még a megjelenésük elején kell a beavatkozást megkezdeni. A levéltetű jelenlétét sárga ragacsos  színcsapdával ellenőrizhetjük. A levéltetű azért veszélyes, mert a növényeken okozott deformációkon túl vírusok terjesztésében is részt vesz.

Liszteske

A liszteskével a palánta nevelés során szokott a növény megfertőződni, és a magvásárolt példánnyal együtt kerülhet behurcolásra. Megmarad a szabad földön is, és őszig szaporodik. A jelenlétét sárga ragacsos színcsapdával ellenőrizhetjük. Az apró, fehér színű repdeső liszteske ellen még a felszaporodása előtt kell megkezdeni a védekezést, legalább 2-4 alkalom szükséges permetezni, hogy a számukat gyérítsük. Permetezésre valamennyi szabadforgalmú rovarölő szer alkalmas, ne feledjük a levelek hátoldalát sem, mivel ott találhatók a telepek, ott élnek. A kezelést 3-4 naponta ismételjük meg.

Gyapottok-bagolylepke

A muskátli virágbimbóit a gyapottok-bagolylepke nyár végi lárvái is gyakran károsítják. Jellemző kártételük, hogy kiodvasítják a bimbókat, vagy elrágják a virág bibéjét és a porzókat (a termő részeket), sorban károsítják a virágzat egyes virágait. A problémát az okozza, hogy nehezen vehetők észre, mivel meghúzódnak a már kirágott virág üregében, vagy mozdulatlanul rátapadnak a virág levélzetére. Az imágók a muskátli mellett minden élénk színű zsenge virágra veszélyt jelentenek, és egészen októberig aktívak. A gyapottok-bagolylepke ellen érdemes a muskátli állományunkat 3-4 naponta, rendszeresen átvizsgálni. Sajnos a kémiai védekezés is ritkán eredményes, a fiatal apró lárvák zöld színe ideális rejtőzködést biztosít a számukra.

Muskátlilevél-ödéma

Az ödéma a futó és félfutó fajták jellemző élettani betegsége, a növény díszítőértékét rontja le. Általában túlöntözéskor jelenik meg: ha a növényt az igényeihez képest gyakrabban és több vízzel öntözik. A betegség tünete, hogy a leveleken sötét, vagy világos barnás kitüremkedések, szabálytalan alakú foltok képződnek, amelyeket nem lehet eltávolítani. A foltok nem csak a levél színén, de a hátoldalon is láthatóak, és egész szezon alatt megmaradnak. Védekezni az igényeknek megfelelő öntözéssel lehet. Csípjük vissza a beteg hajtásokat, és az új levelek már egészségesek, tünetmentesek lesznek. Vannak kifejezetten érzékeny fajták, és eltérő mértékben fogékonyak az ödémára.

Muskátlirozsda

A muskátlirozsda betegség csak az álló muskátlira jelent veszélyt, amellyel még az üvegházi nevelés során, vagy a szabadföldön is megfertőződhet. A levél színén 3-5 mm-es sárga foltok láthatók. A hátoldalon fejlődnek ki az apró gombatelepek. A fertőzésnek különösen nem kedvez a forró meleg nyár, ezért főként nyár végén jelenik meg a magas páratartalom és 16-18 Celsius fok hatására. Az első foltos leveleket csípjük le, és egy zacskóban gyűjtsük össze. Felszaporodáskor Saprol vagy Dithane készítmény használata javasolt.

Baktériumos betegség

A Xanthomonas okozta levélfoltosságra a futómuskátlik kevésbé, viszont a nedvesen tartott álló muskátlik erősen fogékonyak. A különböző vírusbetegségek és baktériumos betegségek terjedésének kedvez a dugványozás, és a muskátlit első sorban ezzel a módszerrel szaporítják. A betegség tünete, hogy az alsó leveleken 3-5 mm-es kör alakú barna foltok fejlődnek, és a levelek széle elhal. V alakú elhalás jelentkezhet a főerek között, majd a levél gyorsan elsárgul és elszárad. Az elváltozás a szárakon is gyakran megjelenik, elrothadhat. A túlöntözés mellett az erkélyen és teraszon cserépben tartott muskátliknál tapasztalható, ha egy nagyobb eső után a vízben állnak. A terjedést úgy állíthatjuk meg, ha eltávolítjuk az alsó foltos leveleket. Tartós eső esetén érdemes a cserepeket esőtől védett száraz helyre telepíteni.

Vírusbetegségek

A tünetek a vírustól függően sokfélék, például sárgás foltok, vagy az erek kivilágosodása jelentkezik. A fertőzött muskátli nem gyógyítható, és mielőbb távolítsuk el a többi növénytől.