Műfészkek, költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – hangsúlyozzák a közleményben.
Mint írják, a baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani, míg egyetlen erdei fülesbagoly évente akár ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent.
Kiemelik, hogy
a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból.
Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti,
a baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak pedig nyitott padlásokra van szüksége.
A közleményben emlékeztetnek, hogy a leggyakoribb hazai bagolyfaj, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly pedig templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal, a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik megtelepedését pedig nagyméretű mesterséges odúkkal lehet segíteni.
A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amiben a tojó fészekmélyedést alakíthat ki a tojásoknak
– áll az összegzésben.
További információk a Magyar Madártani és Természevédelmi Egyesület weboldalon találhatók.
MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
A Magyarok Kenyere programban 25 fiatal agrárszakembert díjaztak
Guardiola az angol válogatott élére? Álom és valóság között
Jön a legizgalmasabb agrártechnológiai rendezvény!
Márton nap alkalmából is válasszuk a hazai liba- és kacsatermékeket!
A toportyánok miatt harmadával csökkent az őzállomány Békés vármegyében
Jön 27. Csabai Kolbászfesztivál!
Neki köszönhető, hogy megmenekült a magyar mangalica
4 módszer a játékipar zöldítésére
Robot dolgozhat a traktoros helyett a magyar földeken