október 19, 2021
sertés sertéstelep disznó malac

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A termelőket, állattartókat nem büntetni, hanem ösztönözni kell

A magyar kormány azt az alapelvet képviseli, hogy a mezőgazdasági termelőket, állattartókat nem büntetni, hanem ösztönözni kell a zöldebb, fenntarthatóbb, környezeti szempontból kedvezőbb működés érdekében – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten, az Állattenyésztők Napja alkalmából a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és az Agrármarketing Centrum által szervezett konferencián.

Feldman Zsolt előadásában hangsúlyozta: arányos felelősségvállalást szorgalmaznak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése során. Mint mondta, az agráriumnak van feladata az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, ugyanakkor tudományos alap nélküli az a megközelítés, amely “klímabűnösnek” nyilvánítja a mezőgazdaságot, az állattenyésztést.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaságban a kibocsátás-csökkentés élelmezésbiztonsági okokból nem a termelés csökkentésével, hanem a környezeti szempontból kedvezőbb technológiák alkalmazásával érhető el.

Ismertette, hogy az Európai Unióban az állattenyésztési ágazat a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát teszi ki, az állattartó gazdaságok mintegy 4 millió embert foglalkoztatnak.

Kitért arra is, hogy az európai táplálkozásban a fehérjefogyasztás legalább felét az állati eredetű fehérje adja. Igény van a termékek iránt, és fogyasztókat elérhető áron jó minőségű élelmiszerhez kell juttatni – emelte ki.

Feldman Zsolt a beavatkozási területek között említette a trágyatárolás, a trágyakezelés és -kijuttatás korszerűsítését, az istállótechnológiát, a takarmányozási technikákat, a digitalizáció és precíziós állattenyésztés fejlesztését.

Felidézte, hogy a 2016 óta meghirdetett telephely-fejlesztési célú felhívások alapján több mint 400 milliárd forint támogatást ítéltek oda az állattenyésztőknek.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az uniós tagállamoknak nemzeti kibocsátás-csökkentő programot kellett összeállítaniuk, ezen belül külön mezőgazdasági alprogramot készítettek az ammónia-kibocsátás csökkentésére. A vonatkozó irányelv kibocsátás-csökkentési határértékeket is előírt a tagállamoknak, ez Magyarország esetében az ammóniára 2030-ra 32 százalék a 2005-ös bázishoz viszonyítva.

Az ammónia jelentős része elsősorban a szerves trágya és hígtrágya tárolásából, kezeléséből és kijuttatásából, továbbá a műtrágyák használatából ered, ezért a program intézkedései is főként ezekre a területekre irányulnak – közölte.

Feldman Zsolt jelezte azt is, hogy a környezeti és klímapolitikai célok a korábbinál is hangsúlyosabban jelennek meg a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti intézkedéseiben.

MTI

Fotó: Rosta Tibor / MTI