május 26, 2022
precíziós gazdálkodás

Nak.hu

Agrárakadémiai fórum a precíziós gazdálkodásról

Folyamatban a jövő, avagy precíziós gazdálkodás a gyakorlatban címmel tartottak agrárakadémiai fórumot szerdán a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében a gödöllői egyetemen.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitóelőadásban arról beszélt, hogy a 2020-as agrárcenzus szerint a precíziós gazdálkodást nem használók 80 százaléka úgy véli, nincs szüksége erre a termeléshez, ennek a szemléletnek a megváltoztatását kiemelten fontosnak nevezte.

A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási elemei között a 2027-ig tartó új ciklusban nagyon fajsúlyos célkitűzés a digitalizációs átállás megvalósítása – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodásra átállás mellett szól, hogy jobb döntések születnek, nő a hatékonyság, illetve csökken a termelés környezeti lábnyoma – fejtette ki. Hozzátette: az elmúlt időszak európai energiapiaci válsága szintén rámutatott, hogy olyan technológiákat alkalmazni, amelyekkel optimalizálni lehet az inputok felhasználását.

Közös misszió, hogy a precíziós gazdálkodás minél több termelőhöz eljusson, méretüktől függetlenül – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a lehetőségek tára hatalmasat fejlődött az elmúlt években, és rendkívül széles elérhető termék- és szolgáltatásválaszték alakult ki Magyarországon.

Kifejtette: az agráriummal foglalkozóknak nagyon sok típusú adatot kell produkálniuk a különböző támogatási, igazgatási rendszerek számára, és nagy felelősség az ezekkel való gazdálkodás. Ezeknek a rendszereknek igazodniuk kell a KAP-hoz, ezért kulcsfontosságú, hogy az alapvetően gazdasági típusú, pénzügyi adatokat gyűjtő rendszereket úgy fejlesszük, hogy azok a környezeti – és társadalmi – fenntarthatósághoz kapcsolódó adatokat is begyűjthessék – hangsúlyozta.

Az állam ebben olyan módon tud segíteni, hogy az agrárium számára új támogatási irányokat vezet be. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021 elejétől az uniós források 20 százalékához 80 százalékot ad, és ezzel tavaly 1500 milliárd forintos többletlehetőség keletkezett. Ez a forrás már mozgásteret ad a precíziós gazdálkodás erősítéséhez – jelezte.

Felidézte, hogy a kombinált felhívásban a gépek támogatásának feltétele volt olyan szolgáltatások igénybevétele, amely a precíziós gazdálkodást szolgálják. A pályázati konstrukció keretösszege 100 milliárd forint volt, egy vállalkozás maximum 250 millió forintot nyerhetett el. A támogatási döntések jelenleg meghaladják a 45 százalékot, több mint 96 milliárd forintot már odaítéltek, ami 1130 termelő támogatását jelenti, 3360 géppel.

Megjegyezte, hogy összesen 212 milliárd forintnyi igény érkezett be, ezekben 8 ezer precíziós gép beszerzéséhez kértek támogatást.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy háromszor annyi forrás érkezik a magyar agráriumba, mint a korábbi időszakban, de ez nemcsak háromszoros lehetőséget, hanem háromszoros felelősséget is jelent, hiszen a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.

Az agrárium csúcstechnológiai ágazattá vált – emelte ki -, a legdinamikusabb fejlődést mutatja szinte valamennyi ágazat közül globálisan, és aki nem lép, az lemarad ebben a versenyben.
Ez a kihívás a magyar vidék szempontjából is meghatározó jelentőségű – mutatott rá -, mert ha van tudás a magyar vidéken, az fejleszti a helyi gazdaságot, és ez perspektívát ad a régióban.
A KSH friss agrárcenzusának adatairól szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben 30 százalékkal csökkent a kis gazdaságok aránya, és a csúcstechnológia megjelenésével a méretgazdaságosság alsó határa folyamatosan emelkedik.

MTI

Fotó: NAK.hu