Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben azt mondta, az ukrán export kiesésével később a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk. Hozzátette, a jelenlegi árfolyamok mellett az exportpiacok bővülése segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért.
A K&H Bank keddi közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a belső kereslet is nőhet az importot helyettesítő magyar termékek iránt, mivel a gyenge forint miatt egyre drágábbak az importált élelmiszerek. A helyi forrásból származó beszerzések a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudják védeni.
A bank elemzése emlékeztet: a világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének 29 százalékát, kukoricakereskedelmének pedig 20 százalékát adja Oroszország és Ukrajna. A konfliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, amíg a kukorica durván 10 százalékkal drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, különösen azzal, hogy az etetésre szintén gyakran használt szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A K&H kkv bizalmiindex-kutatás eredményei szerint a mezőgazdaságban rendre megjelenő munkaerőhiány jelentősen enyhülhet, ha a Magyarországra érkező menekültek egy része tartósan itt marad, és dolgozni kezd – vélekedik a bank.
MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Népszerű cikkek a rovaton belül
Jelentős fejlesztés előtt a magyar élelmiszeripar
Meghosszabbítják a gabonakiviteli intézkedéseket
Jön az antibiotikum-mentes, prémium libamáj
A jövő szójája a borsó
Nőtt a magyar élelmiszerek aránya a boltokban
Már kapható a magyar fóliás zöldség az áruházakban
Kezdődik a juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány
A zöldítési szabályok lazítását jelentették be
Galambvágóhíd épül Görbeházán